„Őszintén szólva, az ukrán társadalomban és bizonyos társadalmi csoportokban a kérdés fel van fújva és túlhangsúlyozva” – állította Szviridenko az interjúban, anélkül, hogy részletezte volna.
Hétfőn ukrán biztonsági tisztviselők razziát tartottak az ország független korrupcióellenes ügynökségének az irodáiban, és két nyomozót letartóztattak. Az ügynökséget 2015-ben hozták létre az Ukrajna nyugati normákhoz való közelítése céljából indított igazságszolgáltatási reformok részeként, és régóta az ország kevés hiteles korrupcióellenes intézményének egyikeként tartják számon.
A razziák „komoly aggodalmat” váltottak ki a G7-csoport – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – nagyköveteiből, akik kijelentették, hogy a kérdést hivatalosan is fel fogják vetni az ukrán vezetés előtt.
Az előzmények része, hogy a törvényhozók tovább fokozták az aggodalmakat azzal, hogy jóváhagytak egy törvénytervezetet, amely az ügynökséget és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO) az elnök által kinevezett főügyész alá helyezné. A Bloomberg szerint a törvényjavaslat „potenciálisan megbéníthatja a magas szintű korrupció elleni küzdelmet”.
A Reuters egy nyugati diplomata szavait idézte, aki a fejleményeket „a legveszélyesebb pillanatnak” nevezte Ukrajna korrupcióellenes intézményei számára. A diplomata szerint Kijev „egyre inkább teszteli” nyugati szövetségeseinek „tűréshatárát”.
Ukrajna a féktelen korrupcióról híres, és ez a probléma a 2022-es konfliktus eszkalálódása óta tovább súlyosbodott, mivel a védelmi szektort beszerzési botrányok rázkódtatták meg, és a támogatók nagyobb átláthatóságot követeltek.
Áprilisban Michael Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója szigorúbb felügyeletet követelt az amerikai pénzügyi segélyek felett, és Ukrajnát „a világ egyik legkorruptabb országának” nevezte.
