Az elmúlt másfél évtized során egymást érték azok a globális válságok – a pénzügyi rendszer megrendülése, a tömeges migrációs hullámok, a világjárvány, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk –, amelyek Szijjártó Péter szerint alapjaiban változtatták meg a nemzetközi rendet. A külügyminiszter értelmezésében ezek nem pusztán átmeneti megrázkódtatások, hanem egy új világrend kialakulásához vezettek, amelyben a „globális biztonság” korábbi fogalma már nem értelmezhető.
A formálódó új világrend egyik alappillére a „józan ész forradalma”, amelynek részeként a patrióta, konzervatív gondolkodásmód ismét legitimálódik a nemzetközi politikában. Szijjártó külön kiemelte, hogy az Egyesült Államok új, patrióta vezetése nyomán a korábban stigmatizált fogalmak – mint a béketárgyalások, tűzszünet, határvédelem, vagy a hagyományos családfogalom – visszanyerték politikai súlyukat. Az a nézőpont, amelyet az elmúlt években a liberális fősodor „egyetlen elfogadható útvonalnak” tekintett, mára nemcsak megkérdőjeleződött, hanem sok helyütt háttérbe is szorult.
Mint mondta, Európai Unió elszigetelődése és lemaradása tény. Szijjártó szerint ennek oka, hogy az EU intézményei túlideologizálják a gazdasági kérdéseket, és geopolitikai blokkok újraépítésére törekednek ahelyett, hogy pragmatikus gazdasági együttműködést folytatnának mind Kelet, mind Nyugat felé. A magyar álláspont szerint a világ újbóli blokkokra szakadása különösen fenyegető Közép-Európára nézve, hiszen a térség már megtapasztalta ennek súlyos következményeit a 20. században.
A migrációs politikát illetően Szijjártó egyértelmű álláspontot képviselt: az illegális határátlépés nem emberi jogi kérdés, hanem bűncselekmény, amely ellen az államnak joga és kötelessége fellépni. A kerítés fenntartása, a 0–24 órás határfelügyelet és az illegális bevándorlók belépésének megakadályozása a magyar kormány szuverenitásfelfogásának központi elemei.
A külkereskedelmi politika vonatkozásában Szijjártó élesen bírálta az EU hozzáállását, amely szerinte versenyképtelenné teszi a közösséget. A Kína elleni vámintézkedéseket kontraproduktívnak nevezte, és rámutatott: a kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat a brüsszeli bürokrácia gyakran ideológiai kérdésekkel – például genderpolitikával – keveri össze, ami ellehetetleníti az eredményes megállapodásokat különösen Ázsiával és Afrikával.
Az orosz energiaszankciók kapcsán a külgazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy azok nagyobb kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak. Szerinte az energiaellátás nem ideológiai kérdés, hanem fizikai adottságokon múlik – ha van vezeték, lehet szállítani, ha nincs, nem. A szankciók következtében az energiaárak emelkednek, és azok az országok, amelyek csak korlátozott forrásokhoz férnek hozzá, mint Magyarország, különösen sérülékennyé válnak.
A magyar kormány ezzel szemben a „gazdasági semlegesség stratégiáját” választotta, amely lehetővé teszi, hogy az ország egyaránt vonzzon keleti és nyugati beruházásokat. Magyarország így lett a német és kínai autóipari óriásberuházások találkozási pontja: mindhárom nagy német autógyártó jelen van. Szijjártó szerint ez a gazdaságpolitikai egyensúlyi stratégia kulcsa a nemzetgazdasági növekedésnek.
A külpolitika alapelvei közé tartozik, hogy Magyarország kimaradjon az ukrajnai háborúból. Szijjártó úgy fogalmazott, hogy az ország egyedüli uniós tagként néhány „baráttal” – köztük Szlovákiával – nyíltan támogatja a Trump-féle békekezdeményezéseket. Hasonló eltökéltség tapasztalható a migráció kezelésében is: Magyarország továbbra is elutasítja az illegális bevándorlást, és nem fogad el semmilyen uniós kényszerkvótát.
A társadalompolitika fókuszában a családok támogatása áll. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP 5%-át fordítják családtámogatásra, ami az OECD-tagállamok között is kiemelkedő arányt jelent. A kormány ezt demográfiai és társadalmi stabilitási szempontból stratégiai jelentőségűnek tekinti.
A beszéd végén Szijjártó a „patrióta szabadságharc” folytatását sürgette, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Úgy vélte, a jelenlegi nyugati politikai klíma változóban van, és a CPAC eseményein hallott beszédek is arra utalnak, hogy a patrióta politika európai megerősödésének valódi esélye van.
