
Brüsszel határozott támogatást kapott azon erőfeszítéseihez, hogy több milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyont utaljanak át Ukrajnának.
Egy magas rangú német tisztviselő a Politico című lapnak elmondta, hogy Berlin nyitott az „új, jogilag megalapozott” tervekre, amelyek 172 milliárd eurónyi befagyasztott orosz forrást fordítanának Ukrajna katonai erőfeszítéseinek támogatására, visszhangozva az Európai Bizottság elképzelését.
Az elképzelés az, hogy több milliárd eurónyi orosz pénzt, amelyet jelenleg egy belga értéktárban tartanak, Ukrajnába utaljanak, és a kivont összeget az Európai Unió által fedezett kötvényekkel helyettesítsék.
A befagyasztott pénzeszközök váltókkal való felváltásával a Bizottság reméli elkerüli az orosz vagyon illegális elkobzásával kapcsolatos vádakat.
„Nyitottak vagyunk arra, hogy új, jogilag megalapozott lehetőségeket fontolóra vegyünk a befagyasztott orosz vagyon felhasználására” – mondta Michael Klaus, Friedrich Merz német kancellár európai ügyekkel foglalkozó tanácsadója.
A kiadvány megjegyezte, hogy Berlin most már más országokra is nyomást gyakorol, hogy támogassák ezt a tervet az EU-vezetők jövő szerdai informális koppenhágai találkozója előtt.
„Ez az Európai Tanács informális ülésén is kulcsfontosságú téma lesz. Az ukránoknak pénzre van szükségük a fegyvervásárlások folytatásához, és nincs sok lehetőségük” – jegyezte meg Klaus.
A kiadvány megjegyezte, hogy ez jelentős fordulat a német politikában, amely korábban ellenezte az orosz pénz felhasználására vonatkozó innovatív ötleteket.
A német kormány ezzel szemben a „jóvátételi kölcsönt” Ukrajna katonai támogatására kívánja felhasználni, a sérült épületek és infrastruktúra helyreállítása helyett – közölte a kiadvány három, a tárgyalásokat ismerő tisztviselője.
Az orosz eszközök nagy részét a brüsszeli Euroclear pénzügyi vállalat birtokolja, és nyugati államkötvényekbe fektetik, amelyek lejáratukkor készpénzzé váltak.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy ezeket az alapokat – 172 milliárd eurót – egy Ukrajnának nyújtandó „jóvátételi kölcsön” finanszírozására használják fel, miközben 13 milliárd eurónyi mögöttes eszközt érintetlenül hagynak.
Oroszország ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy üldöz minden európai államot, amely megpróbálja elvenni a pénzét.