Trump elnök dicsérte az együttműködést izraeli szövetségeseivel, külön kiemelte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, a műveletet pedig „történelmi mérföldkőnek” nevezte az amerikai–izraeli kapcsolatokban.
Az akció jelentős fegyveres eszközöket használva történt – bunkertörő bombákat és Tomahawk rakétákat vetettek be a komoly védelmi rendszerekkel ellátott létesítmények ellen. Trump hangsúlyozta: ez a csapás a nukleáris fegyverkezés megfékezését szolgálja, és egyben figyelmeztetés Iránnak, hogy ha nem lép vissza, további csapások várhatnak rá.
Irán „veszélyes háborúnak” minősítette a csapást
Teherán éles hangon bírálta az amerikai és izraeli akciót, egyetértésre szólított fel, és a „veszélyes háború” kitörésétől tartott. A jemeni húszik pedig fenyegetést helyeztek kilátásba, miszerint amerikai hajókat támadhatnak meg a Vörös-tengeren, amennyiben az USA bekapcsolódik a konfliktusba.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres azonnal közbelépést sürgetett, és a világbékét fenyegető „katasztrofális következményekkel” figyelmeztetett.
USA: nem Irán kormányváltása az elsődleges cél
Az Egyesült Államok jelenleg nem célja Irán rezsimjének megbuktatása – hangsúlyozták. A műveletnek ugyanakkor komoly következményei lehetnek: a környező országokban tevékenykedő Irán-barát szervezetek is hathatós válaszlehetőséggel fenyegetnek.
Megosztott amerikai reakciók – jogi aggályok
Trump igyekezett bebizonyítani, hogy a támadás törvényes és arányos volt, ám néhány amerikai törvényhozó – például Thomas Massie képviselő – alkotmánysértőnek minősítette az engedély nélküli csapást. Trump ugyanakkor újabb csapásokat helyezett kilátásba, ha Irán válaszol.
Összegzés
Az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozása Irán ellen jelentős fordulat a régió geopolitikájában – az akciót Trump katonai sikernek kijelentette, de a nemzetközi közösség komoly háborús kockázatok miatt aggodalmát fejezte ki.
