Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök erőfeszítései ellenére ismét patthelyzet állt elő az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatban, mivel Oroszország és Ukrajna álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Augusztusban az amerikai elnök külön-külön tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Alaszkában, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Washingtonban – írja az Origo.
Trump arra törekszik, hogy tető alá hozzon egy háromoldalú tárgyalást, amelyen az orosz és az ukrán államfő mellett ő is részt venne. Míg Moszkva kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, Zelenszkij sorra veti be a kifogásokat. Nem felel meg például számára Moszkva mint tárgyalási helyszín, illetve biztonsági garanciákat követel még a béketárgyalások megkezdése előtt.
„Putyin félelemkeltése. A oroszok nem találtak ki semmi újat. A béke helyett mindenben az eszkalációt keresik. Ez kizárólag erőszakos módszerekkel gyógyítható” – fogalmazott Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, feltárva a békével kapcsolatos elutasító álláspontját.
Kijev álláspontját a háborúpárti nyugat-európai politikusok is szítják. Ennek érdekében felhasználják az Oroszország-ellenes félelemkeltésre az elmúlt napok légtérsértéseit, Ukrajnát pedig a teljes kontinens és a demokratikus értékek védelmezőjeként igyekeznek feltüntetni.
„Ha komoly tárgyalásokat akarnak az európai biztonságról, közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan lehetne azt mindenki számára virágzóvá és biztonságossá tenni, mi készek vagyunk erre, és tudják, hol találnak meg minket” – ismertette a kérdéssel kapcsolatos orosz álláspontot Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese.
Poljanszkij egyúttal „abszurd színháznak” nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint a múlt héten orosz vadászgépek hatoltak volna be Észtország légterébe. A diplomata szerint az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a repülőgépek valóban repültek Karéliából a Kalinyingrádi területre, de nem tértek el a pályájuktól, és nem sértették meg más országok légterét.
A béketárgyalásokkal kapcsolatban az orosz fél álláspontja és feltételei a háború kezdete óta változatlanok. Vlagyimir Putyin orosz elnök több alkalommal is hangsúlyozta, hogy kész a tárgyalásra.
„Mi egyébként, őszintén szólva, szeretném hangsúlyozni, nem annyira területekért harcolunk, mint az emberi jogokért és azok jogáért, akik ezeken a területeken élnek, hogy saját nyelvükön beszéljenek, saját kultúrájuk keretei között éljenek, az előző nemzedékektől, az apáiktól, nagyapáiktól, és így tovább, átvett hagyományok keretei között” – fogalmazott az orosz államfő.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de nem vonta kétségbe Ukrajna ahhoz való jogát, hogy tulajdon gazdasági tevékenységét úgy folytassa, ahogy akarja, ami vonatkozik az EU-tagságra is.
Az orosz elnök azokat teszi felelőssé az ukrajnai vérontásért, akik Oroszország érdekeit figyelmen kívül hagyták.
Az orosz vezetés egyúttal Donald Trump csalódottságát is megérti.
„Putyin, akárcsak Trump, továbbra is érdekelt és hajlandó arra, hogy az egész ukrán történet békés rendezés irányába haladjon. Számítunk arra, hogy az Egyesült Államok és személyesen Trump elnök is erőfeszítéseket fog tenni, hogy segítsen ebben az ügyben. Nos, majd meglátjuk, mi lesz belőle” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtófőnöke Trump azon kijelentésére reagálva, hogy az orosz elnök cserben hagyta őt.
Ahhoz, hogy bármiféle megállapodás létrejöhessen, rendezni kell a területi kérdéseket, ami nehéz feladat lesz, mert az ukrán fél az alkotmányra hivatkozva nem hajlandó területi engedményeket tenni a békéért. További fontos kérdés az ukrajnai orosz kisebbség helyzetének ügye. Katonai szempontból Ukrajna továbbra is a NATO-ban látná szívesen magát, vagy legalábbis a NATO-szerződés ötödik cikkelyének megfelelő biztonsági garanciákat szeretne kiharcolni, Moszkva azonban nem hajlandó elfogadni sem az előbbit, sem azt, hogy NATO-csapatok állomásozzanak Ukrajna területén. Az orosz fél álláspontja szerint a háború utáni Ukrajnának semlegesnek kell lennie. És mielőbb szükséges kiírni a választásokat, hogy ismét legitim vezetője legyen az országnak.
