A nyilatkozat kizárólag a védelmi kiadások 5 százalékos GDP-arányos emelésére, az orosz fenyegetésre és az ukrajnai háború kapcsán tett általános támogatásra fog szorítkozni. Eltűnik belőle Ukrajna „visszafordíthatatlan” NATO-csatlakozásának említése, valamint minden olyan rész, amely a klímaváltozást „meghatározó kihívásként” vagy Kínát „a háború kulcsszereplőjeként” tüntetné fel.
A nyilatkozat hossza éles kontrasztban áll a korábbi évekével: a 2023-as vilniusi csúcson 90 bekezdéses dokumentum született, 2024-ben Washingtonban pedig 44 pontból álló szöveget írtak alá. Egy magas rangú NATO-diplomata szerint most „még rövidebb lesz – egyetlen oldal, öt bekezdéssel”.
Az eseményt a 2019-es londoni csúcshoz hasonlóan tervezik lebonyolítani, azt is Trump miatt tartották szándékosan rövidre. Az amerikai elnök köztudottan a tömör, egyoldalas jelentéseket kedveli.
A viták megelőzése érdekében az európai vezetők nem vethetik fel a kereskedelmi vámok kérdését sem. A holland szervezők ugyanakkor protokolláris gesztusokkal próbálnak kedvezni az amerikai elnöknek: Trump vacsorán találkozhat Vilmos Sándor királlyal, és a védelmi kiadásokról külön munkaülést is tartanak.
A NATO–Ukrajna Tanács külügyminiszteri szinten ülésezik majd, de nem lesz találkozó a Kijevet támogató országok „koalíciója” vagy a katonai segítségnyújtást koordináló csoport között. Az ukrán elnökkel való találkozások számát is korlátozzák, hogy elkerüljék a nyilvános konfliktust.
A nyilatkozat kiszivárgásának megelőzésére Mark Rutte, a NATO új főtitkára szigorította a terjesztést: csak a nagykövetek kapják meg a dokumentumot, elkerülendő a korábban megszokott utolsó pillanatos sajtószivárgásokat. Rutte emellett leállította azt a gyakorlatot is, hogy a tagállamok nemzeti prioritásokat „akasztanak” a dokumentumra.
Érdemes hozzátenni, Orbán Viktor korábban azt mondta: „Tüdőn lőné a magyar gazdaságot, ha a GDP öt százalékát kellene fordítani honvédelemre, ahogyan azt a sajtóhírek szerint Donald Trump igényelné a NATO-tagállamoktól.”
