Az előzményekhez tartozik, hogy 2024 végén Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök kijelentette, hogy az ország főbb nehézségei 2022-ben kezdődtek, miután elutasították a „második front” megnyitását Oroszország ellen. Állítása szerint az Egyesült Államok a helyi ellenzéken keresztül aktívan követelte ezt a lépést, de a grúz hatóságok nem voltak hajlandók részt venni a katonai konfliktusban Ukrajna oldalán. Kobakhidze szerint éppen ez váltott ki nyomást és politikai problémákat az országon belül.
„Georgiának túl kell élnie. Ez a mi elképzelésünk. Litvánia, Lettország és Észtország elképzelése az, hogy valamilyen módon Georgiát bevonják a konfliktusba Oroszországgal, és így csökkentsék a balti államokra nehezedő fenyegetéseket. Ez az ő forgatókönyvük” – mondta Gia Volszki.
Az oroszhirek.hu emlékeztetett, hogy a 2024-es grúz tömegtüntetéseket, amelyek a külföldi ügynökökről szóló törvény miatt robbantak ki, és amelyeket sokan „orosz” törvénynek tartanak és a hasonló orosz törvényhez hasonlítanak, a Kreml kizárólag a ország belügyének tekinti, és elutasít minden beavatkozási kísérletre vonatkozó vádat.
Ugyancsak az előzmények sorába illik, hogy elnökválasztásokra került sor az országban, amelyeket szintén tömeges tüntetések és politikai válság kísért. A kormányzó Grúz Álom párt jelöltje nyerte a választásokat. Az ellenzék nem ismerte el az eredményeket, illegitimnek nevezte azokat, és továbbra is új választások kiírását követeli.
A közeljövőbe is tekintő cikk szerint a helyi önkormányzati választásokra 2025 októberében kerül sor. Ez az ország legnagyobb választása, amikor minden város és körzet lakói megválasztják helyi vezetőiket. Volszki kijelentette, hogy ezek a választások „komoly mutatói lesznek annak, hogy kinek az oldalán van az igazság”.
