Szerte az Egyesült Államokban tüntetések zajlanak, és Ron DeSantis a Reuben Report podcastban azt mondta: „Önnek joga van megvédeni magát Floridában. Ha menekül a saját biztonsága érdekében, és elüt valakit, az az ő hibája, mert akadályozta Önt.” A kormányzó szerint a sofőr nem köteles „ülő kacsaként” tűrni, hogy „a csőcselék kirángassa az autóból”.
A kijelentések hátterében Florida 2021-es, úgynevezett „anti-riot” törvénye áll, amely szigorította a tüntetések szabályozását, és lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben a sofőr önvédelemre hivatkozzon – de csak polgári perekben, ha valóban életveszélyes helyzet alakult ki. Büntetőjogi mentességet a törvény nem biztosít.
Jogvédő szervezetek és ellenzéki politikusok azonnal reagáltak. Frederica Wilson demokrata képviselő arra kérte híveit, hogy a demonstrációkon inkább vonuljanak fel a járdára, és maradjanak csendben, ha bajt szimatolnak. Shevrin Jones állami szenátor szerint a törvény túl homályos, és félő, hogy félreértelmezésre ad okot.
A Community Justice Project és az ACLU szerint a törvény célja az, hogy elriassza az embereket a tüntetéstől, de hangsúlyozták: az alkotmány továbbra is védi a békés demonstrációhoz való jogot.
A „No Kings” elnevezésű országos megmozdulás előtt DeSantis újabb kemény hangot ütött meg: „Nem fogjuk hagyni, hogy az elmegyógyintézetet az őrültek vezessék.” A törvény alapján a forgalom szándékos akadályozásának számíthat az is, ha valaki nem a gyalogosátkelőn lépt az úttestre, de a rendőrség eddig nem alkalmazta ezt szigorúan.
A vita tehát nemcsak a demonstrációk szabályozásáról, hanem arról is szól, hogy hol húzódik a határ a jogérvényesítés és a megfélemlítés között. Az aggodalmat pedig az elmúlt években elharpódzó politikai erőszak táplálja.
