Magyar Tibor
2025. május 31. szombat. 6:29
Frissítve: 2025. május 31. 6:36
Az orosz–ukrán háború 2024–2025-ben jelentős technológiai újításokat hozott mindkét fél részéről. A harctéren megjelentek új fegyverrendszerek, amelyek átalakították a hadviselés dinamikáját.
Hiába Oroszország a nagyobb ország Ukrajna is számtalan fejelsztést hajtott végre. Az egyik ilyen a Krampus, a lángszórós földi robot. A Krampus egy lánctalpas, távirányítású földi jármű, amelyet termobárikus rakétákkal szereltek fel. Képes nehéz terepen is navigálni, és célzott támadásokat végrehajtani anélkül, hogy emberi életeket kockáztatna. A Krampus hivatalos jóváhagyást kapott az ukrán védelmi minisztériumtól, és cél, hogy egyre többet állítsanak hadrendbe.
Az ukránok újítása a hosszú hatótávolságú rakétadrón is. Ez a turbósugárhajtású drón 600–700 km-es hatótávolsággal rendelkezik, és képes mélyen orosz területeken lévő célpontokat elérni. Már bizonyítottan használták orosz lőszerraktárak megsemmisítésére.
Ukrajna létrehozta első motoros támadóegységét, amely terepmotorokat használ a gyors behatolásokhoz és rajtaütésekhez. Ez a taktika lehetővé teszi a gyors mozgást és a meglepetésszerű támadásokat az ellenség vonalai mögött.
Az amerikai gyártmányú GBU-39/B kis átmérőjű bombákat az ukrán légierő sikeresen integrálta MiG-29 vadászgépeibe. Ezek a bombák nagy pontossággal képesek célpontokat eltalálni, és nehezebben zavarhatók meg elektronikus ellenintézkedésekkel.
A Dragon drónok termittel vannak felszerelve, amely extrém hőt generálva képes átégetni szinte bármilyen anyagot, beleértve a páncélozott járműveket is.
Oroszország sem maradt le a fegyverfejlesztéssel. Az UMPB D-30SN egy irányított siklóbomba, amely 90–120 km-es hatótávolsággal rendelkezik, és GLONASS műholdas navigációval van ellátva. Lehetővé teszi a repülőgépek számára, hogy biztonságos távolságból támadjanak földi célpontokat.
A Knyaz Vandal az új orosz drón optikai kábellel van felszerelve, amely biztosítja a zavarásmentes kommunikációt és irányítást. Ez különösen hasznos az elektronikus hadviselés elleni védekezésben.
A Lancet, az öngyilkos drón egy loitering muníció, amely képes hosszabb ideig a levegőben maradni, majd célpontjára csapni. Különösen hatékony páncélozott járművek és tüzérségi rendszerek ellen.
Az orosz hadsereg 2024-ben hadrendbe állította a Sarmat rakétát, amely képes nukleáris töltetek szállítására, és jelentős stratégiai fenyegetést jelent.
Sokan a háború legbrutálisabb fegyverének az Oresnyik rakétát tartják. Az új orosz közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát 2024 novemberében vetették be először az ukrajnai Dnyipro városa ellen. Ez a rakéta jelentős technológiai újításnak számít az orosz fegyverarzenálban. A sebessége több mint Mach 10, azaz körülbelül 13 000 km/h, A hatótávolsága akár 5 500 km, képes elérni bármely európai célpontot. Hat önállóan célra irányítható robbanófejjel rendelkezik (MIRV), mindegyik hat alrobbanó töltettel, összesen 36 célpont elleni bevetésre alkalmas. Töltet lehet hagyományos vagy nukleáris.
Az Oresnyik rakéta bevetése nemcsak technológiai demonstráció volt, hanem politikai üzenet is a Nyugat felé. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a rakéta „mint egy meteor” csapódik be, és képes kijátszani a jelenlegi rakétavédelmi rendszereket. A rakéta bevetése válasz volt Ukrajna nyugati fegyverekkel végrehajtott támadásaira, és figyelmeztetés a NATO-nak és az Egyesült Államoknak Oroszország eltökéltségéről.
Bár az Oresnyik fejlett technológiát képvisel, egyes szakértők szerint inkább a meglévő technológiák új kombinációja, mintsem teljesen új fejlesztés. A rakéta bevetése inkább pszichológiai nyomásgyakorlásként értelmezhető, mintsem stratégiai áttörésként.
A háborúnak még nincs vége, a fejlesztés folyamatos mind a két oldalon. Felsorolni is nehéz milyen sok újítás és fejlesztés jelenik meg a fronton. Az biztos, hogy ebben a háborúban jól látszik, hogy központi szerepet kaptak a drónok és a pilóta nélküli repülő egységek, amelyek hatalmas pusztítást tudnak végezni.
