Vlagyimir Putyin orosz vezető nem tervez kompromisszumot kötni az ukrajnai háború ügyében, ezzel szertefoszlatva a reményeket egy olyan békemegállapodásra, amely véget vetne a háborúnak, vagy helyreállítaná Moszkva kapcsolatait a Nyugattal – írja a The Washington Post .
„Az elemzők a kompromisszum megtagadását stratégiai hibának tekintik, amely kolosszális árat fog fizetni Oroszországnak a nemzetközi befolyás, az energiaexport-piacok és a globális szövetségesek tekintetében” – jegyzi meg a kiadvány.
Ahogy Michael Kimmage orosz szakértő megjegyzi, Putyin azon szándéka, hogy Ukrajnát távol tartsa a NATO-tól, és követelése, hogy ismerje el a megszállt területeket Oroszországéként, azt jelzi, hogy a harc folytatására irányuló elszántsága nem Oroszország racionális biztonsági érdekeinek védelmén alapul, hanem inkább „érzelmi megszállottságon”.
Hozzátette, hogy bár Putyint részben a NATO orosz határokra való kiterjesztésével kapcsolatos aggodalmak vezérlik, az is érzékelhető, hogy „bosszút áll” Ukrajnán, amiért nem olyan engedelmes szövetséges állam, mint Fehéroroszország.
„Ez mélységesen irracionális, sőt fanatikus, de ez az egyik oka annak, hogy szerintem Putyin egyszerűen nem tud kiszállni ebből a háborúból” – mondja Kimmage.
Eközben Oroszország kapcsolata a kulcsfontosságú szomszédaival, köztük Kazahsztánnal, Örményországgal és Azerbajdzsánnal, megromlott. A háború előtt Putyin büszke volt arra, hogy képes tárgyalni a Közel-Kelet összes szereplőjével, de azóta elvesztette befolyását és szövetségeseit.
A háború miatt az orosz gazdaság is nagymértékben függővé vált Kínától. 2021-ben, a háború előtt, Oroszország olajszükségletének 49%-át és gázszükségletének 74%-át exportálta Európába, de a háború kezdete óta jelentősen csökkentette az importot, és Oroszország ma már energiájának nagy részét csökkentett áron értékesíti Kínának és Indiának.
„Oroszország beszűkült kereskedelmi lehetőségei, a katonai termelésre erősen összpontosító gazdasága és a katonai nyugdíjak jövőbeli terhei mind veszélyeztetik a hosszú távú jólétet.”
Először Ukrajna, most Nyugat
Putyin képtelensége kihasználni Trump engedményeit megteremti a vég nélküli háború feltételeit, és megerősíti környezetében régóta fennálló nézetet, miszerint az Egyesült Államok mindig is Oroszország ellensége lesz – írja a WP.
„Trump Putyinnal szembeni keményebb hangvételével az orosz elemzők ismét ezt a háborút Oroszország messiási küzdelmének központi elemeként ábrázolják az Egyesült Államok és a Nyugat ellen” – jegyzi meg a cikk.
Ugyanakkor, ahogy Stephen Kotkin történész megjegyzi, Oroszország történelmileg mindig akkor érte el a legnagyobb jólétet, amikor mély gazdasági kapcsolatokat ápolt nyugati szomszédaival.
„Mielőtt megpróbálták volna meghódítani Ukrajnát, Oroszország sokkal nagyobb befolyással bírt Ukrajna felett, mint ma. Nagyrészt az erőszak alkalmazásának köszönhetően Oroszország pozíciója Eurázsiában, beleértve azokat a régiókat is, ahol egykor uralta a területet, gyengül” – írja.
