A parancsnok így nyilatkozott:
„Már körülbelül kétezer kolumbiait hoztunk Ukrajnába. Nem érdekel a motivációjuk. A legfontosabb, hogy teljesítik a harci feladatokat. Havonta ezer önkéntest tudunk hozni. Ez a minimum.”
A legtöbben zsoldosként csatlakoznak a harchoz. Az El País korábban arról írt, hogy Kolumbia a világ legnagyobb zsoldosexportőrének számít. Sokan nemcsak háborúkban, hanem különböző országok magánbiztonsági szolgálatainál is vállalnak munkát. „Olyanok vagyunk, mint a futballisták. A fejvadászok megnézik a munkádat, és ajánlatot tesznek neked” – mondta az egyikük a lapnak.
A kolumbiai hadsereg 250 ezer fős, és évente több mint tízezer katona szerel le. Közülük sokan keresnek megélhetést külföldön. A beszámolók szerint akár négyszer többet is kereshetnek Ukrajnában, mint otthon. Andrés Macías, a bogotai Externado Egyetem kutatója szerint a kolumbiai hadsereg jól képzett, viszont a fizetés gyenge más országokhoz képest.
Az El País bemutatott egy konkrét történetet is. Egy 31 éves volt katona, Yeison Sánchez előzetesen biztosítást kötött a holtteste hazaszállítására, mielőtt elindult volna Ukrajnába. A döntését elsősorban az anyagiak vezérelték. TikTok-videókban látta, hogy akár 19 millió pesót is kereshet havonta, ami akkoriban körülbelül 4300 dollárnak, azaz 1,72 millió forintnak felelt meg. Sánchez 2300 dollárt tett félre az útra, amely Bogotán, Madridon és Lengyelországon át vezetett Ukrajnába.
A valóság azonban csalódást hozott.
Sánchez fél év után dezertált, mert a tényleges fizetés jóval alacsonyabb volt, mint az ígért összeg. Elmondása szerint a bánásmód is megalázó volt. „Bezártak minket. Hajnalban kivittek, hogy fekvőtámaszokat csináljunk, mert néhány kollégánk spanyolul beszélt a helyiekkel. Ez tilos volt. Mondtam nekik, hogy önkéntesek vagyunk, nem túszok” – mesélte. Az El País szerint a története nem egyedi. A lap megjegyzi, hogy hasonló fizetést más országokban is lehet keresni, például kiképzőként, úgy, hogy közben nem kell az életet kockáztatni.
Hasonló beszámolókat közölt a Neue Zürcher Zeitung is, amely 2025 júniusában járt Popayán város nyomornegyedében. Ott sok olyan kolumbiai él, aki már megjárta Ukrajnát, de visszatért. A svájci lap idézett egy asszonyt is, akinek férjét később Venezuelában elfogták, majd kiadták Oroszországnak. A nő szerint férje a pénz miatt ment Ukrajnába, mert a kolumbiai hadseregben alig keresett többet, mint a havi 340 dolláros minimálbér.
A beszámoló szerint 2025 februárjáig legalább 64 kolumbiai harcos halt meg Ukrajnában, és további 122 főt eltűntként tartanak nyilván.
Ukrajna 400 ezer dolláros kártérítést ígért a családtagoknak haláleset esetén. Az összeg kifizetése azonban csak akkor történik meg, ha megtalálták a holttestet, vagy lezárult a hivatalos vizsgálat. Egy Bogotában tartott tüntetésen több családtag is panaszt tett, amiért sem pénzt, sem információt nem kapnak Ukrajnából.
Az ukrán források szerint sem reális a 4300 dolláros fizetés. Egy kolumbiai katona a United24 portálnak azt mondta, hogy a frontszolgálatért járó bónuszokkal együtt körülbelül 120 ezer hrivnyát keresnek, ami nagyjából 2834 dollárnak felel meg. Ez még mindig jelentősen meghaladja a kolumbiai kereseti lehetőségeket, de sokan úgy érzik, nem éri meg a kockázatot.
