Kijev szerint ez a lépés gyengíti Európa Oroszországgal szembeni álláspontját, miközben még folynak a viták arról, hogyan lehetne a teljes, mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére és védelmére fordítani – írja a Reuters.
Ha a magánbefektetőket a háború áldozatai előtt kárpótolják, az nemigazságos – nyilatkozta Iryna Mudra, Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának magas rangú tisztviselője. Hozzátette: „Ez azt a benyomást kelti, hogy Európa következetlen és ingadozik elhatározásában.”
Mudra hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog szerint az agresszornak teljes kártérítést kell fizetnie az áldozatnak, nem pedig azoknak a befektetőknek, akik magas kockázatú területen fektettek be. A kritika különösen érzékeny időszakban érkezik, amikor a nyugati szövetség egysége amúgy is kérdéses Ukrajna támogatása kapcsán.
Az ukrán tisztviselők attól tartanak, hogy az Euroclear kifizetése, bár nem érinti a központi banki pénzeket, alááshatja erőfeszítéseiket, hogy a szélesebb orosz vagyonállományt Ukrajna megsegítésére használják fel. Mykola Yurlov, az ukrán külügyminisztérium tisztviselője szerint a kifizetés rossz precedenst teremt.
Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő is bírálta a döntést: A nyugati cégek saját kockázatukra működtek Oroszországban. Miért kérik ezek a vállalatok lényegében a társadalmuktól, hogy kompenzálják ezt a kockázatot? Nekünk erre a pénzre Ukrajna újjáépítéséhez és védelméhez van szükségünk.
A Peterson Institute for International Economics szakértője, Jacob Kirkegaard szerint „elképesztő, hogy a prioritás a vállalati érdekek kártalanítása, nem pedig Ukrajna védelmének finanszírozása”.
Bár a befektetőknek történő kifizetés érintetlenül hagyta a befagyasztott orosz központi banki tartalékokat, csökkentette azt az orosz vagyonállományt, amely az EU számára tárgyalási alapot jelent Moszkvával szemben. Az Európai Unió vezetői várhatóan júniusi csúcstalálkozójukon megújítják az orosz vagyonok befagyasztását is magában foglaló szankciókat.
