
LMA
2025. július 9. szerda. 17:16
Ember legyen a talpán, akik képes megjegyezni az orosz-ukrán háborúban fölbukkanó harci eszközök neveit, kódjait. Persze ez nem is nagy csoda, hiszen ahány nemzet, annyiféle termék, s ezek egytől-egyig különféle jelölésekkel futnak a sajtóban – nem is beszélve a szóban forgó halálosztók különböző változatairól. Vegyük példának okáért a konfliktus kitörésekor rengeteget emlegetett TOR (Tórusz) lánctalpas, önjáró légvédelmi rakétarendszert, melyet az Almaz-Antey nevű katonai gigaüzem gyárt Oroszországban.
Persze a szóban forgó eszköznek is létezik seregnyi verziója, így a „klasszikus” M1-en túl már akad M2, sőt M3 jelzős is, melyek mindig a fejlettségi szintet mutatják az egyszeri tévénézőnek épp úgy, mint a szakmai közönségnek.
Moszkva amúgy nem aprózta el a szerkezetek gyártását, lévén az első, M1-es eresztésből csaknem száznyolcvan, míg a továbbiakból dettó százas nagyságrendben rendelt és rendszeresített. Igaz, a teljes vertikumból olyan félszáz rommá is vált a nyugati fegyverektől, de még így is maradt belőle bőven. Szintén csak a miheztartás végett érdemes leszögezni, féltucatnyi, a költekezés terén nem oly lelkes NATO tagállamnak összesen nincs (!) annyi hasonló tudású légoltalmazó berendezése, mint emennyit az oroszok képesek akár ebben a pillanatban is fölvonultatni. Az pedig szinte csak mellékes, hogy a lánctalpas csodajármű bátran sikeresnek titulálható, lévén a konfliktus elfajulása előtt hét állam durván kétszázötvenet vásárolt belőle.
Olyannyira, hogy a NATO tag görögök is beálltak érte a sorba.
Egy-egy ilyen TOR-ba alapesetben nyolc darab 9M330 vagy 9M331 rakéta illeszthető, s azokat függőlegesen eresztik az útjukra. Kimondottan az alacsonyan érkező fenyegetés észrevételére és megsemmisítésére alkották az orosz mérnökök – s e téren egyre megy, hogy az ellenség helikopterrel, hagyományos merev szárnyú repülővel vagy valamiféle újszerű drónnal (UAV) érkezik. A rendszer felderítési-, megjelölő- és rávezető funkcióit a páncélteknő tetejére épített két speciális lokátor látja el. A berendezés teljesen automatizált, képes egyidejűleg két légijármű megsemmisítésére tizenkét kilométer távolságig és hat kilométer magasságig.
Az oroszok természetesen a TOR-t sem magában, hanem integráltan alkalmazzák a harctéren. Mivel a szóban forgó lánctalpas a legmodernebb kommunikációs eszközökkel van fölszerelve, ez nem okoz túlzott nehézséget a számukra. Ha pedig az olvasó veszi a bátorságot, s elvonatkoztat a nyugati sajtótermékek diadalittas híreitől, akkor szembesülhet vele, hogy a TOR nem éppen rossz hatékonysággal radírozza le az égről az ukrán UAV-okat.