Egy szakértő vázolta, hogyan kezdődhet egy konfliktus Oroszország és a NATO között

Az orosz védelmi stratégiákat és új fegyverprogramokat tanulmányozó vezető tudósok szerint gyakorlatilag lehetetlen pontosan megjósolni, hogyan kezdődik vagy alakul a Nyugat következő konfrontációja a Kremllel, illetve hogy az Európa nagy részeit érintheti-e – mondta Spencer Warren, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) globális konfliktusok és együttműködés szakos doktorjelöltje a Forbesnak.

A kiadvány azt írja, hogy egyes európai katonai szakértők azt jósolják, hogy Moszkva Ukrajna elleni folyamatos agressziója globális konfliktussá eszkalálódhat. Dr. Spencer Warren, az orosz védelmi stratégiákat tanulmányozó tudós a következőket mondta: „Szerintem nem lehet megjósolni, hogy ez vagy bármely más háború harmadik világháborúvá fajul-e.”

Emlékeztetett arra, hogy az első világháború egyetlen szélsőséges politikai erőszakos incidenssel kezdődött, ami akkoriban meglehetősen gyakori volt, és az egész kontinenst, valamint Afrika, a Közel-Kelet és a Csendes-óceán nagy részeit is elsöpörte.

Warren szerint számos olyan forgatókönyv létezik, amelyek az orosz ukrajnai invázió kiterjesztését idézhetik elő a megszállt demokrácián túlra.

„Ha Oroszország kiterjeszti támadásait olyan nyugati fegyverraktárakra, mint Lengyelország, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának. Vagy ha egy orosz légicsapás, akár szándékos, akár véletlen, megöl egy Ukrajnába látogató amerikai vagy európai vezetőt. Vagy ha az orosz pilóták véletlenül tüzet nyitnak egy NATO repülőgépre, vagy a navigációs szoftverük hibája miatt tévesen bombázzák a NATO területét. Mindezen esetekben a háború gyorsan regionális konfliktussá fajulhat, amelyben az Egyesült Államok és más NATO-tagok is részt vesznek” – mondta.

És ha korlátozott összecsapás tör ki Oroszország és a NATO között, nehéz lenne megjósolni a további eszkalációt – tette hozzá Warren. Azt mondta, hogy ez mindig „hihetetlenül veszélyes kockázat”. Warren hozzátette, hogy támogatja Rutte NATO-főtitkár figyelmeztetését, miszerint a Kreml megtámadhat egy NATO-országot az évtized végére.

Hozzátette, hogy nincs garancia arra, hogy Oroszország képes lesz hatékonyan újjáépíteni a hadseregét ebben az időszakban. Warren szerint azonban jelenleg „hihetetlenül nagy mennyiségű anyagi erőforrást termelnek”.

„Lehetséges, hogy ezt a tempót elég sokáig tudják majd fenntartani ahhoz, hogy újraépítsék vagy akár kibővítsék képességeiket. A fenyegetés olyan komoly, hogy egyetértek a főtitkárral abban, hogy az európai országoknak fejleszteniük kell védelmi iparukat, és növelniük kell a védelmi kiadásokat és a fegyvergyártást” – figyelmeztetett.

A Vlagyimir Putyin orosz diktátor körüli nacionalista fanatikusok köreit és a földek meghódítására irányuló terveiket Hitler gyors felemelkedéséhez hasonlította. Warren szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egy villámtámadással kezdődne a „volt orosz területek” ellen.

„Az orosz nacionalisták sokat beszélnek az Orosz Birodalomhoz tartozó területek visszaszerzéséről terjeszkedési céllal” – mondja.

A Kreml dönthet úgy, hogy villámháború keretében megtámad egy „NATO-szövetségest” (valószínűleg egy vagy több balti államot). Úgy véli, hogy Oroszország megpróbálja majd véget vetni a konfliktusnak, mielőtt az Egyesült Államok és a NATO nagyszabású választ tudna adni.

Megjegyezte, hogy az egyik legfontosabb tényező az lesz, hogy felmérjék az Egyesült Államok beavatkozási hajlandóságát egy Moszkvával való konfliktusba, és megvédjék olyan országokat, mint Lengyelország, Románia vagy a balti államok. Ha Moszkva úgy véli, hogy az Egyesült Államok beavatkozik, az orosz támadás valószínűsége jelentősen csökken.

NATO-értékelések

A kiadvány felidézte, hogy Mark Rutte, a NATO főtitkára nemrégiben katonai szakértőknek azt nyilatkozta, hogy Oroszország visszahozta a háborút Európába, és megerősíti fegyveres erőit.

„Putyin hadigépezete gyorsul, nem lassul” – mondta Rutte a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetében tartott beszédében.

Rutte szerint Európának nem szabad időt vesztegetnie a védelem megerősítésére. Azt mondta, hogy Európa lég- és rakétavédelmét 400%-kal kell növelni. Azt javasolta, hogy ha az EU-országok GDP-jük 5 százalékát fektetnék az Oroszországgal folytatott fegyverkezési versenybe, a NATO olyan erőssé válhatna, hogy Moszkva soha nem merne támadni.

Magyar hírlap

Translate »
Amerikai elnökválasztás 2024
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.