Ukrajna megtámadta az Oroszországi Föderáció stratégiai repülőtereit, amely folyamatosan nukleáris erők elemeit vonja be a háború folytatása érdekében. Ezért egy ilyen kettős cél megfosztja az országot a „nukleáris immunitástól”, ami felveti a kérdést, hogy mennyire valósak Oroszország nukleáris fenyegetései. Ez áll az Espresso anyagában.
Különösen Olekszij Jizsak, a Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője és a Védelmi Információs Konszern társalapítója elemezte az ilyen fenyegetéseket, és véleményt nyilvánított azok valóságtartalmáról.
„Ez egy krónikus oroszországi nukleáris eszkaláció kérdése. Az Orosz Föderációban ezt gyakran úgy értelmezik, mint az agresszió miatti büntetés alóli mentességhez való jogot. Az orosz nukleáris doktrína nyilvános formában, amelyet az Orosz Föderáció elnökének 2020. június 2-i 355. számú rendelete rögzített és 2024 novemberében frissített, rendkívül széles körű listát tartalmaz a nukleáris fegyverek használatának okairól. Az ilyen homályos megfogalmazás azt a benyomást kelti, hogy Oroszország szinte bármilyen kritikus körülmény között fenntartja a jogot a nukleáris eszkalációra a csatatéren” – magyarázta a szakértő.
A szakértő szerint ugyanakkor a való világban a „maximalista értelmezés” elveszíti értelmét. Szerinte egy valós háború azt mutatja, hogy a nukleáris fenyegetések csak kivételes körülmények között jelentősek, nevezetesen egy állam létének veszélyeztetésekor.
„Ez egy általánosan elismert kritérium, amelyet más nukleáris hatalmak is betartanak, és amelyet a legtöbb nem nukleáris ország elfogad. Ellenkező esetben a világ nukleáris rendje összeomlik. És nem valószínű, hogy Oroszország felkészült, és más nukleáris hatalmak hagyják majd, hogy túllépje ezeket a határokat” – hangsúlyozta Ezhak.
Azt is hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció folyamatosan nukleáris erők elemeit használja fel az Ukrajna elleni háborúban. Különösen az orosz kettős rendeltetésű rendszereket, nevezetesen az Iszkander-M-et, az Iszkander-K-t, a Kinzsal-t, a Szu-24M-et, a Szu-34-et és a Tu-22M3-at, Oroszország gyakran használja hagyományos eszközökben államunk elleni csapások mérésére. Ezért ebben az esetben az Oroszországi Föderációnak nem szabad arra számítania, hogy nukleáris státuszuk ilyen vagy olyan immunitást biztosít számukra – véli a szakértő.
„Ukrajna szisztematikusan pusztítja és továbbra is pusztítani fogja ezeket a rendszereket a csatatéren, a Nyugat számára pedig nincs olyan érv, amely cáfolhatná Ukrajna cselekedeteinek logikáját” – jegyezte meg a szakértő.
Hozzátette, hogy maga az agresszor ország kezdett ebbe a veszélyes irányba haladni, és aktívan használta is azt nyilvánosan, amíg nyilvánvalóvá nem vált a nukleáris platformok sebezhetősége az új pusztító eszközökkel szemben.
Viszont nemcsak a stratégiai bombázók, hanem a „Topol-M” és a „Yars” mobil komplexumok is sebezhetőnek bizonyultak.
„Oroszország évtizedek óta többek között azzal indokolja a NATO bővítésével szembeni ellenállását, hogy a nem nukleáris rakétarendszerek közelednek nukleáris erőihez, ami állítólag aláássa azok túlélőképességét és stratégiai egyensúlyát. Most pedig az orosz nukleáris triász bizonyított sebezhetősége az Ukrajna elleni háborúban értelmetlenné teszi ezt az érvet. Akár bővül a NATO, akár nem, az orosz nukleáris erők új sebezhetősége nem fog eltűnni” – biztosította Ezhak.
Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha az Oroszországi Föderáció felhagy az Ukrajna elleni agresszióval, senki sem fog hozzányúlni. Ebben az esetben az orosz atomfegyverek nem jelentenek veszélyt másokra, hanem évtizedek alatt „maguktól elrohadnak”.
„Ez lesz a legjobb kiút az emberiség számára” – vonta le a következtetést a szakértő.
