Egy márciusban a Berlingske dán napilap által közzétett figyelemfelkeltő felmérés szerint a dánok 41%-a fenyegetésnek tekinti az Egyesült Államokat. Azt is közölték, hogy a válaszadók 92%-a „egyetért” vagy „többnyire egyetért” azzal, hogy az északi nemzetnek biztonsága érdekében jobban az Európai Unióra, mint az Egyesült Államokra kell támaszkodnia.
Tekintettel a Washington és Koppenhága közötti közelmúltbeli feszültségekre, ezek a statisztikák talán nem meglepőek.
Amióta visszatért a Fehér Házba, Trump gyakran és agresszíven beszélt a dán fennhatóság alatt álló Grönlandról, mondván, szeretné, ha az Egyesült Államok része lenne.
J. D. Vance alelnök és a Trump család tagjai provokatívnak tartott utakat tettek a világ legnagyobb szigetére, és kijelentéseket tettek róla.
Miután Vance márciusban ellátogatott az amerikai hadsereg grönlandi Pituffik űrbázisára, Mette Frederiksen dán miniszterelnök cáfolta Vance állítását, miszerint Dánia nem tesz eleget az északi-sarkvidéki védelemért, és országát „jó és erős szövetségesnek” nevezte.
Trump első ciklusa alatt is forró téma volt Grönland. 2019-ben állítólag azzal vádolta Frederiksent, hogy „undorító” és „abszurd” kijelentést tett a szigettel kapcsolatos megbeszéléseken.
Csökken a bizalom Trumpban
Lykke Friis, neves dán nemzetközi politikai elemző és volt miniszter a CNN-nek elmondta, hogy az ország „hármas sokkot” élt át, amely magában foglalja az ukrajnai háborút és az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését, más néven Brexitet. A legnagyobb sokk azonban Trump személyében érte.
„Most egy másfajta Dániánk van” – mondta.
Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere Koppenhágából a CNN-nek nyilatkozva hasonló üzenetet közvetített – hogy a második Trump-ciklus megváltoztatta a dánok nézőpontját mind az Egyesült Államokkal, mind az Európai Unióval kapcsolatban.
„Drámai módon megváltoztak a dolgok Dániában, és az Európához való hozzáállásunk is” – mondta, anélkül, hogy közvetlenül megemlítette volna az elnök nevét. Azt is világossá tette, hogy Dánia csalódott régi szövetségesében.
Dánia továbbra is szeretne erős kapcsolatot ápolni az Egyesült Államokkal – mondta Bjerre –, „de egy olyan helyzetben, amikor az Egyesült Államok egyre jobban bezárkózik önmaga köré… vámokkal fenyeget minket, és kritizálja Európát, a szólásszabadságunkat és mindenféle más dolgot. Természetesen ebben a helyzetben önállóan is erősebbnek kell lennünk.”
Hozzátette: „A világrend, ahogyan azt a második világháború óta ismerjük, változóban van, és alkalmazkodnunk kell ehhez az új geopolitikai helyzethez, amelyben állunk.”
A miniszter kitért a két nemzet történelmi kapcsolataira és közös múltbeli tapasztalataira is, bizonyos fokú csalódottságát, ha nem is haragját fejezve ki amiatt, hogy ez a kapcsolat hogyan változott.
„Mi mindig is támogattuk az Egyesült Államokat. Katonáinkkal háborúztunk Irakban és Afganisztánban… Az, hogy országként kritizálnak minket azért, mert nem vagyunk jó szövetségesek, természetesen befolyásolja a véleményünket” – mondta Bjerre.
Dánia veszítette el a második legtöbb katonát az Afganisztánban harcoló, USA vezette koalíciós partnerek közül. Összesen 43 dán katona halt meg, ami millió lakosra vetítve 7,82 halálesetet jelent. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok millió lakosra vetítve 7,96 katonát veszített.
„Régen egy nagyon-nagyon transzatlanti ország voltunk… ami azóta zuhanásszerűen leépült” – mondta Friis. „Most az az érzés… hogy egyszerűen nem bízhatunk benne” – tette hozzá, és itt Trumpra gondolt a dán politikai elemző.
