Vasúti szabotázsakciók
A Brjanszki területen egy személyvonat haladt át a Pilszino és Vigonyicsi közötti szakaszon, amikor a híd alatta összeomlott. Az esetben heten életüket vesztették, 73 utas megsérült, közülük többen súlyosan. A hatóságok a támadást szándékos rongálásként, szabotázsakcióként kezelik.
Ugyanezen a napon a Kurszki területen is összeomlott egy vasúti híd a Csapligin és Beljov állomások közötti szakaszon. Ott egy tehervonat siklott ki, három ember sérült meg. A hatóságok szerint a két eset összefügg, mivel rövid időn belül történtek, és a körülmények is hasonlók.
A szabotázsok jelentős fennakadást okoztak a katonai utánpótlásban és a vasúti forgalomban, különösen az ukrán határhoz közeli térségekben. Ugyanakkor Kijev nem vállalta fel ezeket az akciókat, alighanem a civil áldozatok miatt.
Dróntámadások mélyen orosz területen
Ezek után az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egy „Pókfonal” nevű akció keretében 117 drónnal hajtott végre támadásokat több oroszországi katonai repülőtér ellen. A célpontok között szerepeltek objektumok a Murmanszki, Irkutszki és Rjazanyi területen, azaz több ezer kilométerre az ukrán határtól.
Az SZBU közlése szerint a támadás során több mint 40 orosz katonai repülőgépet semmisítettek vagy rongáltak meg, köztük Tu–95 és Tu–22M3 stratégiai bombázókat, valamint legalább egy A–50 légtérellenőrző repülőgépet.
A művelet különlegessége, hogy a drónokat kamionokba rejtett mobil indítóállásokból bocsátották fel. Az ukrán közlés szerint az akció előkészítése több mint másfél évig tartott, és az ukrán ügynököket a támadások után visszavonták orosz területről.
A támadást az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalosan is vállalta, „történelmi jelentőségű és briliánsan végrehajtott műveletnek” nevezve azt, kiemelve, hogy a tervezéstől a kivitelezésig minden az ukránok műve, ami elég valószínűtlennek tűnik.
Washington részvétet nyilvánít a civil áldozatok miatt
Az események nemzetközi visszhangot is kiváltottak. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio telefonon fejezte ki részvétét Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, különösen a brjanszki személyvonat-baleset áldozatai miatt.
Az amerikai közlemény szerint a részvétnyilvánítás „humanitárius és diplomáciai gesztus”, és nem jelenti a támadások elítélését. Ezzel együtt a Fehér Ház nem kommentálta az ukrán dróntámadások tényét, és sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a nyugati közreműködés lehetőségét.
Őrizetbe vételek Oroszországban
Vasárnap estére az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) több személyt vett őrizetbe, akik egy Cseljabinszk területén található raktárt adtak bérbe, amelyet feltehetően drónok összeszerelésére használtak az ukrán akció előkészítése során.
A hatóságok szerint a gyanúsítottak „nem véletlenül választották ki a helyszínt és az időpontokat”, és tudatában voltak annak, hogy a raktár milyen célra szolgál. Az ügyben terrorizmus vádjával indult eljárás.
A nyomozás során azt is vizsgálják, hogy az infrastruktúra kiépítése – kamionos indítóállások, álcázás, kommunikációs eszközök – milyen külső segítséggel valósulhatott meg. Bár nyugati részvételt egyelőre nem említettek hivatalosan, az orosz sajtó több véleménycikke máris „NATO-árnyékot” emleget. Néhányan kimondottan a briteket sejtik a háttérben.
Háborús fordulópont?
A támadások súlya és jellege azt jelzi, hogy az ukrán fél nem csupán védekezik, hanem stratégiai jelentőségű csapásokat hajt végre, amelyek célja az orosz hadi infrastruktúra, morál és utánpótlásrendszer megbénítása. A vasúti szabotázsakciók különösen érzékenyen érintik az orosz logisztikát, míg a repülőterek elleni csapások a nagy hatótávú bombázóflottát gyengítik.
Érdemes kiemelni, hogy a támadássorozatot egy nappal a tűzszüneti tárgyalások második fordulója előtt hajtották végre, és attól aligha remélhetik az alkupozíciójuk megerősödését, vagyis az az állítás, mely szerint Kijev békét akar, nyilvánvalóan nem igaz.
Az orosz fél válaszai egyelőre visszafogottak, de Moszkvában máris megjelentek a megtorlást sürgető hangok. Több nyugati elemző szerint „az ukrán akciók bravúrosak, de kockázatosak is”, mert újabb eszkalációs spirált indíthatnak be – különösen, ha az orosz közvélemény a támadásokat a saját terület elleni háborús cselekményként éli meg, és nyomást gyakorol a Kremlre.
Jellemző az egyik legfelkapottabb orosz háborús Telegram-csatorna kommentárja: „Végső soron ez csak megkeményíti az elszántságunkat, és megfosztja a befolyásuktól azokat, akik mindenáron egy szaros békét akarnak [kötni] , hogy végre visszatérhessenek az üzletelgetéshez.„
Összességében tehát a június 1-jei volt Ukrajna eddigi legnagyobb mélységi hadművelete Oroszország területen. A nyílt felelősségvállalás, a stratégiai célpontok elleni sikeres csapások, valamint az oroszországi letartóztatások és a nemzetközi diplomáciai reakciók együttegy új fejezetet nyitányát jelenthetik a háború történetében.
