Paparo szerint az Egyesült Államok előnyei a tengeralattjárók, az űrhadviselés és az űreszközök elleni fegyverek terén még megvannak, de Kína sokkal gyorsabban építi fel haderejét. Kína évente két tengeralattjárót gyárt az USA 1,4 egységével szemben, és hat hadihajót az USA 1,8 egységéhez képest.
Az admirális hangsúlyozta, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) gyakorlatai Tajvan körül jelentősen fokozódtak, és ezek már nem csupán erődemonstrációk, hanem különféle hadműveletek, például szigetek elfoglalása vagy tengeri blokádok szimulációi. A PLA jelenléte a Csendes-óceán távolabbi részein is növekszik, például Ausztrália közelében.
Paparo kiemelte, hogy Hszi Csin-ping elnök utasította a PLA-t, hogy 2027-re legyen képes megtámadni Tajvant, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkorra terveznek támadást. A PLA már elérte néhány 2027-re kitűzött célját, például a rakétaerők és a hírszerzési, megfigyelési és felderítési eszközök terén.
Az admirális szerint bármilyen kínai katonai akcióról való döntés több tényezőtől függ, beleértve a katonai felkészültséget, Tajvan ellenálló képességét és a szövetségesek támogatásának valószínűségét. Paparo hangsúlyozta, hogy az USA történelmileg mindig akkor lépett hadba, amikor érdekei veszélybe kerültek, és ez a múltbeli tapasztalatok alapján most is így lehet.
A kínai védelmi minisztérium többször reagált az amerikai kijelentésekre, hangsúlyozva, hogy Kína békés fejlődési utat követ, védelmi jellegű katonai politikát folytat, és határozottan ellenzi a külső beavatkozást, különösen a Tajvannal kapcsolatos ügyekben. Kína szerint az Egyesült Államok katonai kapcsolatai Tajvannal sértik az „egy Kína” elvet, és növelik a feszültséget a térségben.
