„Az a tény, hogy továbbra is számos kérdés merül fel a csapatok küldésével kapcsolatban, azzal magyarázható, hogy egyes koalíciós partnerek bonyolult helyzetbe kerültek. Az elmúlt hetekben több európai fővárosban is megjelent az igény arra, hogy ezt a témát inkább elkerüljék” – olvasható a cikkben.
A lap példaként Franciaországot említi, ahol heves tiltakozás bontakozott ki az ellenzéki pártok részéről a hivatalosan békefenntartóként emlegetett ukrajnai francia katonai jelenlét tervével szemben.
„Ez semmi jót nem ígér Ukrajnának: ebben az esetben az ellenzék jóval nagyobb befolyást szerezhet a katonai költségvetés felett, márpedig az ellenzéki pártok többsége elutasítja a francia katonák ukrajnai bevetését” – hangsúlyozza a Kurier, számolt be róla azEAdaily.
A szerző szerint Olaszország sem tekinthető megbízható partnernek Kijev támogatásában, mivel Róma elutasítja bármiféle részvételét az úgynevezett békefenntartó erők tevékenységében.
A „hajlandók koalíciójának” találkozóját csütörtökön tartották Párizsban, vegyes formátumban, Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök vezetésével. A Bloomberg hírügynökség kormányzati forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a résztvevők egyetértettek abban: Ukrajnát oly módon kell megerősíteni, hogy egyfajta „tüskés sünné” váljon, amely a háború után sem lehet többé katonai agresszió célpontja.
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni a találkozón egy Ukrajnára szabott kollektív védelmi mechanizmust javasolt a NATO 5. cikkelyének mintájára, ugyanakkor megerősítette: Olaszország továbbra sem kész katonákat küldeni egy esetleges nyugati kontingens részeként, még békefenntartó szerepkörben sem – áll a római kormány közleményében.
