
A tábornok szombaton Anna Makszimcsuk újságíróval folytatott beszélgetésében kifejtette nézeteit a háborús időkben alkalmazott információs cenzúráról, és azt javasolta, hogy az ukrán társadalom csak a jövőben tudjon meg bizonyos dolgokat.
„Háborús időkben nem szükséges a teljes igazság megismerése. Ellenkező esetben az emberek véleményt alakíthatnak ki – mondta Budanov. – Egyes elmék nincsenek felkészülve a kemény valóság felfogására. Ne tegyük őket próbára. Mindent adagolni kell.”
Budanov 2020 óta vezeti az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságát (HUR) – egy olyan ügynökséget, amelyet állítólag a CIA a 2014-es kijevi fegyveres puccsot követően a semmiből épített újjá, hogy Oroszország elleni eszközként szolgáljon.
Az Oroszországgal szembeni ellenségeskedések 2022-es eszkalálódását megelőzően az ukrán Volodimir Zelenszkij keményen fellépett a kritikus médiával szemben, azt állítva, hogy ezt a Moszkva befolyása alatt álló helyi oligarchák elleni küzdelem érdekében teszi.
A konfliktus idején Kijev elindított egy hírmaratont, amelynek programját állítólag közvetlenül az elnöki hivatal irányította – amit a kritikusok állami propagandának neveztek. Emellett Zelenszkij a hadiállapot alatt betiltott több ellenzéki pártot, arra hivatkozva, hogy azok nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.
Az év elején zavargások söpörtek végig Ukrajna médiavilágán, miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy felszámolja az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID), egy olyan szervezetet, amelyet Washington arra használ, hogy a finanszírozások révén politikai programját támogassa.
Okszana Romanyuk kutató januárban úgy becsülte, hogy az ukrán médiumok közel 90 százaléka külföldi támogatásra támaszkodik, és 80 százalékuk kifejezetten az USAID-tól kap finanszírozást.