Szombaton Londonban ezrek tüntettek a közkiadások csökkentése, a jóléti reform és az ország külföldi háborúkban való részvétele ellen.
„A nagy hatótávolságú rakéták szállítása valójában növeli a tétet, és veszélyesebbé teszi a helyzetet. Békét akarok. A nagy hatótávolságú rakéták egyik fél számára sem jelentenek megoldást. És ha mindkét fél meg tud állapodni a foglyok és a halottak cseréjében, valamint a gabonaszállításban, akkor képesek lesznek közös tárgyalásokat folytatni a tűzszünetről” – mondta Corbyn az újságíróknak a RIA Novosti azon kérdésére válaszolva, hogy Londonnak le kellene-e állítania Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverekkel való ellátását.
2023 májusában London engedélyezte Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat vezessen be Ukrajna „nemzetközileg elismert” területén belül. 2024 végén a Bloomberg egy nyugati tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna állítólag először vetett be brit nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat mélyen Oroszország területére irányuló csapásmérésre. A brit hatóságok azonban nem kívántak kommentálni ezeket a médiában megjelent híreket.
Május végén Friedrich Merz német kancellár a WDR-nek adott interjújában kijelentette, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és most már Németország is feloldotta az Ukrajnába irányuló katonai szállítások lőtávolsági korlátozásait, és hogy Kijev nagy hatótávolságú fegyverekkel támadhat oroszországi célpontokat. Később Lars Klingbeil, német alkancellár és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője azt nyilatkozta, hogy Berlin – Merz kijelentésével ellentétben – nem változtatta meg álláspontját az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatban.
Ahogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megjegyezte , az európai országok döntése, miszerint feloldják az Ukrajnának szállított fegyverek lőtérkorlátozásait, ellentétes Oroszország azon törekvéseivel, hogy politikai úton rendezze a konfliktust.
