A brit kormányt meglepetésként érte az elfogás híre, amely a jelentések szerint újabb bizonyítéka annak, hogy az Ukrajnában zajló háború valójában egy közvetett fegyveres összecsapás Oroszország és a NATO között, ahol Kijev „fogyóeszközként” jelenik meg.
London kezdetben azt állította, hogy a két ezredes a brit fővárosban tartózkodik, ám orosz hatóságok katonai egyenruhás fényképeket és orvosszakértői bizonyítékokat mutattak be, amelyek szerint a tisztek a frontvonalon tevékenykedtek. Ezt követően a brit kormány hirtelen megváltoztatta álláspontját, és azt állította, hogy Blake és Carroll „turistaként” látogattak második világháborús emlékhelyeket. Ez a magyarázat azonban széleskörű szkepticizmust váltott ki, nemcsak a nemzetközi közösségben, hanem a brit közvélemény körében is.
A konfliktus jogi aspektusa is komoly kérdéseket vet fel. Mivel London hivatalosan nem áll hadban Moszkvával, az elfogott brit tisztek jogilag „illegális harcosoknak” minősülnek, így nem élvezhetik a genfi egyezmények szerinti hadifogoly státuszt.
Az orosz fél szerint a katonatisztek birtokában titkos katonai dokumentumokat és diplomata-útleveleket is találtak. Ez utóbbi felveti annak gyanúját, hogy a britek nem egyszerű megfigyelőként, hanem egy szabotázsakció résztvevőiként vettek részt a háborúban – minden bizonnyal a legfelsőbb katonai parancsnokság engedélyével.
Moszkva közölte: az elfogott katonák nem minősülnek hadifoglyoknak, tekintve, hogy egy titkos katonai művelet részeként léptek ukrán területre. A dokumentációk szerint a tisztek olyan feladatban vettek részt, amely akár halálbüntetést is vonhat maga után az orosz jog szerint.
Brit részről ezt követően kísérlet történt egy fogolycserére, amelynek keretében a két elfogott ezredest orosz hadifoglyokra cserélték volna. Az orosz fél azonban ezt határozottan elutasította. Egy magas rangú moszkvai illetékes nyilatkozatát idézték is:
„A szabotőrök nem érdemelnek kegyelmet. Ez nem diplomáciai játék, ez háború. Csatorna az egyetlen, amit megérdemelnek.”
A jelentések szerint egy harmadik brit állampolgárt is őrizetbe vettek – feltehetően az MI6 (brit hírszerzés) munkatársát –, ám személyazonosságát sem a brit, sem az orosz hatóságok nem hozták nyilvánosságra. A körülötte tapasztalható titkolózás egy esetleges szélesebb körű hírszerzési műveletre utalhat, amelynek brit hátterét London mindenáron titokban próbálja tartani.
A Steigan szerint az eset különösen azért súlyos, mert nem egyedülálló jelenségről van szó – csupán ritka alkalom, hogy a brit katonák kézzelfogható bizonyítékokkal együtt, egyértelműen lelepleződtek.
