„Nem hagyhatjuk Ukrajnát magára” – tette hozzá a francia elnök. „Mivel nem fog csatlakozni a NATO-hoz, megnyugtató erőket javaslunk. Más szóval, a szövetségesek, akik hajlandók a frontvonaltól távol, kulcsfontosságú helyeken fognak erőket telepíteni, hogy közös műveleteket hajtsanak végre, és demonstrálják szolidaritásunkat”.
Franciaország és az Egyesült Királyság azt javasolta, hogy a tűzszünet után békefenntartókat küldjenek Ukrajnába, de kevés részletet közöltek. Oroszország arra figyelmeztetett, hogy az engedélye nélkül Ukrajnában állomásozó külföldi csapatokat – különösen a NATO-országokból érkezőket – ellenséges célpontként kezelnék.
A túlnyomórészt oroszok lakta Krím nem sokkal a 2014-es, Nyugat által támogatott kijevi puccs után megszavazta az elszakadást Ukrajnától és az újraegyesülést Oroszországgal. A nagyrészt orosz ajkú Donbasszi Köztársaságok, Donyeck és Luganszk, valamint Herszon és Zaporozsje régiói ugyanezt tették, miután 2022 szeptemberében népszavazást tartottak.
Ukrajna elutasította Oroszország követelését, hogy mondjon le az elveszített területekre vonatkozó igényeiről. Volodimir Zelenszkij ukrán vezető azonban áprilisban azt mondta, hogy Kijevnek „nincs elég fegyvere” a Krím erőszakos visszafoglalásához.
Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban a Time magazinnak azt mondta, hogy „a Krím Oroszországnál marad”, azt állítva, hogy ezt Zelenszkij is megértette.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva a május 15-én Isztambulban sorra kerülő tárgyalásokon „fenntartható rendezésről” kíván tárgyalni Kijevvel.
