A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Irak külügyminisztere egyenesen 200–300 dolláros hordónkénti árat sem zárt ki, ha a térségben tovább eszkalálódik a válság.
Igor Juskov, a Nemzeti Energiaügyi Biztonsági Alap vezető elemzője szerint Oroszország költségvetési bevételei jelentősen nőhetnek az olajárak emelkedésével.
„Ha a feszültség miatt az iráni export akár csak harmadával is visszaesik, az már komoly hiányt idézhet elő a világpiacon. Ez 80–90 dolláros hordónkénti árakat is eredményezhet” – mondta Juskov a Komszomolszkaja Pravda rádiónak adott interjújában.
Az iráni nyersolaj nagy része Kínába irányul. Ha ez az ellátás csökken, Kína alternatív forrásokat kereshet, köztük növelheti az orosz olaj iránti keresletét is. Ez lehetőséget ad Oroszország számára, hogy csökkentse a jelenlegi árkedvezményeket, amelyekkel eddig kénytelen volt eladni olaját.
Juskov szerint a világpiac figyelme most arra irányul, hogy Irán csak Izraelre mér-e csapásokat, vagy valóban célba veszi az amerikai bázisokat is, esetleg blokád alá vonja a Perzsa-öböl kijáratát.
A Hormuzi-szoros ugyanis nemcsak az olaj, hanem a cseppfolyósított földgáz világkereskedelmének is 20%-át bonyolítja – egy esetleges lezárás globális energiaválsághoz vezethetne.
Összegzés: A közel-keleti feszültségek rövid távon megdrágíthatják az olajat, és Oroszország gazdaságilag nyerhet a helyzeten – de a hosszabb távú következmények kiszámíthatatlanok. Minden attól függ, hogy Irán mennyire hajlandó a fenyegetéseit tettekre váltani.
