A Trump-adminisztráció megvitatta annak lehetőségét, hogy Iránnak akár 30 milliárd dollár hozzáférést biztosítson egy polgári célú energiatermelő nukleáris program felépítése céljából, enyhítse a szankciókat, és felszabadítson több milliárd dollárt az iráni korlátozott alapokból – legalábbis erről számolt be csütörtökön a CNN.
Megállapodások a Föld három különböző pontján
Míg a nemrég lezárult fegyveres konfliktus főleg Iránra irányítja a figyelmet, a közel-keleti országban– a CNN szerint – az energiatermelő rendszerekbe akár befektetni kész Egyesült Államok két másik térségben is aktivizálta gazdasági jelenlétét, derül ki a hirado.hu cikkéből.
Szintén csütörtökön közölte például a Reuters brit hírügynökség, hogy az Egyesült Államok megállapodásra jutott Kínával a ritkaföldfém-szállítmányok felgyorsításáról az Egyesült Államokba.
Mindeközben küszöbön áll az ukrán–amerikai közös újjáépítési és befektetési alap első ülése, várhatóan júliusban – itt megvitatják, hogy lehetne ezt az ásványlelőhely-megállapodást az év végéig működőképessé tenni.
Nézzük, melyik megállapodás mit hozhat Washington konyhájára! S vajon összefügg ez a három együttműködés?
Új nukleáris program
Ha valós, amit a CNN-nek nyilatkozó források állítanak, az Egyesült Államok és a Közel-Kelet kulcsszereplői az elmúlt két hétben az Iránban és Izraelben zajló katonai csapások közepette is a háttérben tárgyaltak az irániakkal. Ezek a tárgyalások a fegyverszüneti megállapodás megkötése után is folytatódtak a héten – közölték a források.
A korábban nem közölt feltételek között szerepel egy becslések szerint 20–30 milliárd dolláros beruházás egy új iráni, nem dúsítási célú nukleáris programba.
A programot polgári energiaellátási célokra használnának fel – közölték a CNN-nel a Trump-kormány tisztviselői és a javaslattal tisztában lévő források.
Egy másik, a múlt héten felmerült és jelenleg is fontolgatás alatt álló ötlet az, hogy az Egyesült Államok által támogatott, Perzsa-öböl menti szövetségesek fizessenek a Fordo atomlétesítmény – amelyet az Egyesült Államok a hétvégén bunkerromboló bombákkal támadott – „nem dúsító” programmal való felváltásáért.
Vissza a kezdetekhez Iránban?
A fegyveres konfliktus napjaiban idézte fel a The New York Times a teheráni kutatóreaktor történetét: a reaktort még az Egyesült Államok szállította Iránba az 1960-as években, Dwight D. Eisenhower elnök Atomok a békéért programjának részeként, amely nukleáris technológiát osztott meg az amerikai szövetségesekkel, akik igyekeztek modernizálni gazdaságukat és közelebb kerülni Washingtonhoz a hidegháború által megosztott világban.
Ez a reaktor ma nem járul hozzá Irán urándúsításához – jegyezte meg az amerikai lap.
Kína rábólint a ritkaföldfémexportra
Szintén a CNN számolt be arról, hogy pénteken Kína is jelezte: jóváhagyja a ritkaföldfémek exportját az Egyesült Államokba, néhány órával azután, hogy a Fehér Ház tisztviselői bejelentették: a két fél megállapodásra jutott. Ez jelentős áttörést jelenthet a kulcsfontosságú anyagokhoz való hozzáférésről folytatott, hetekig tartó tárgyalások után – fogalmaz a hírtelevízió.
A ritkaföldfémek – amelyek a mindennapi elektronikai eszközöktől a harci repülőgépekig mindenben elengedhetetlenek – az elmúlt hetekben a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi feszültségek középpontjába kerültek, miután a kivetett viszontvámok az ellátási láncok közötti küzdelemmé alakultak – teszi hozzá a CNN.
Amerikai magánbefektetők Ukrajnában
Az áprilisban Ukrajnával kötött ritkaföldfém-megállapodással kapcsolatos júliusi tárgyalások előtt – mint arról a The New York Times is beszámolt – Ukrajna június elején jóváhagyta az első lépéseket annak érdekében, hogy magánbefektetők kitermelhessenek egy jelentős állami tulajdonú lítiumlelőhelyet – közölte két kormánytisztviselő.
Ez lenne az első projekt, amely zöld utat kapna a megállapodás értelmében.
A kormány beleegyezett, hogy megkezdi a közép-ukrajnai Dobra lítiummező kitermelésére kiírt pályázatok ajánlásainak kidolgozását – közölték tisztviselők, akik névtelenül nyilatkoztak az érzékeny témáról. Ez Ukrajna egyik legnagyobb lítiumlelőhelye, amely az elektromos akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen ásvány.
