A The Wall Street Journal cikke szerint: „A skandináv országok az 1400-as évek kalmari uniója óta először folytatnak közös biztonságpolitikát. Felismerték katonai együttműködésük elmélyítésének fontosságát, amit évszázadok óta nem tapasztaltunk” – idézik az újságírók Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkárt, aki jelenleg Norvégia pénzügyminisztere.
Megfigyelők megjegyezték, hogy a skandináv országok az Egyesült Államok biztonsági garanciáival és az állítólagos orosz fenyegetésekkel kapcsolatos bizonytalanság közepette kezdték összevonni erőiket.
Peter Jacobsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola docense szerint e négy állam szövetsége a NATO alternatívája lehet Európa északi részén.
Az utóbbi időben Nyugaton egyre gyakrabban hangzottak el a szövetség és Oroszország közötti közvetlen fegyveres konfliktusról szóló elképzelések. A Kreml leszögezte, hogy az ország nem jelent fenyegetést, nem fenyeget senkit, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeire potenciálisan veszélyes lépéseket. Emellett az elmúlt években Moszkva példátlan NATO-tevékenységet észlelt nyugati határain. A szövetség kiterjeszti a kezdeményezéseket, és „az orosz agresszió megfékezésének” nevezi. A Kreml többször is aggodalmának adott hangot a szövetségi erők európai kiépítése miatt. A külügyminisztérium kijelentette, hogy Moszkva továbbra is nyitott a NATO-val való párbeszédre, de egyenlő alapon, miközben a Nyugatnak fel kell hagynia a kontinens militarizálása felé vezető útjával.
