Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a KMKSZ és a magyar kormány az egyházakkal szövetségben számos programmal segíti a kárpátaljaiakat, azonban a kárpátaljai magyaroknak – de az orosz és ukrán embereknek, sőt egész Európának is – a legnagyobb segítség a béke lenne.
Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári szervezetének vezetője azt mondta: a háború Ukrajnában és Kárpátalján is minden családot érint akár a besorozások, akár a gazdasági válság vagy a családok szétszakítottsága miatt, és nincs aki ebből kimaradhat.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szerint bár Kárpátalja távol van a frontvonaltól, az embereknek rendkívüli feszültségben kell élniük, és a lakosság jelentős része külföldre távozott.
A becslések szerint megfeleződött a kárpátaljai magyarság száma, de ez nem kárpátaljai vagy magyar jelenség – mutatott rá a KMKSZ elnöke. Hozzátette: Ukrajna lakosságáról nincs hivatalos szám, de a húszmillióhoz közelíthet azok száma, akik a háború miatt elhagyták az országot.
Nacsa Lőrinc a béke felé tartó előrelépésnek, és helyes iránynak nevezte a Trump-Putyin találkozót, valamint azt, hogy pár napra rá Zelenszkij ukrán elnök is Washingtonban járt.
Közölte, örömmel venne egy EU-orosz csúcsot is, mert „azt a többszáz éves felhalmozott diplomáciai tapasztalatot, ami egykor Európát jellemezte és erőssé tette, ideje lenne újból előszedni és hasznosítani”.
A Munkácsot ért rakétatámadást Nacsa Lőrinc durvának és veszélyesnek minősítette, és közölte: ez nem volt jellemző Kárpátalján az elmúlt 3,5 évben. Mindannyiunkat megijesztett, és nyilvánvalóan elítéljük ezt a támadást – jelentette ki.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár tűzszünetet sürgetett, amely alatt lehetne haladni a béketárgyalásokkal.
Nacsa Lőrinc ugyanakkor veszélyesnek nevezte az európai vezetők háborús retorikáját. Három éve még azt mondták, sisakokat küldenek, kesztyűket meg matracokat, aztán pajzsokat a védekezéshez, és így csúsztunk bele a nagy hatótávolságú rakétarendszerekbe – jegyezte meg.
Balogh Lívia úgy fogalmazott: a munkácsi támadással a biztonságérzetet vesztették el, mert a riadók ellenére Kárpátalja biztonságos terület volt, és ez a tőkének is sokat jelentett.
Brenzovics László kiemelte, hogy Nyugat-Ukrajnában a támadások mennyisége növekedett, majd figyelmeztetett arra, hogy a legnagyobb pusztítások a háború végén szoktak lenni, nem a kezdetén.
Nacsa Lőrinc arról is beszélt: észnél kell lenni, és nem mindegy, hogy egy következő kormány hova áll, és milyen döntéseket fog hozni. Sebestyén József vagy a palágykomoróci templom ügyét ne felejtsük el – mondta.
A háború utáni időszak Brenzovics László szerint nem lesz könnyű, egyrészt azért, mert Ukrajna költségvetésének 50 százalékát a nyugat finanszírozza, másrészt azért, mert minél tovább tart a háború, annál nagyobb a pusztulás az infrastruktúrában, a demográfiában.
A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok jelentős részének célja a visszatérés, de minél tovább tart a háború, annál inkább csökken ennek az esélye.
Ha ma befejeződne a háború, akkor is túl nagy lenne a veszteség – tette hozzá Balogh Lívia.
A kárpátaljai közösség él és élni akar – emelte ki Nacsa Lőrinc. Hozzátette: egyetlen oktatási intézményt sem kellett bezárni Kárpátalján, a Magyarországra menekültek pedig szülőföldjükhöz közel, Fehérgyarmat, Kisvárda, Nyíregyháza, Vásárosnamény környékére költöznek. A kormány segíteni akarja majd visszaköltözésüket, ha az lehetséges – fűzte hozzá.
Jelezte: a magyar kormányzati szociális támogatás több mint hétezer embert érint Kárpátalján, több mint 4000 gyermek kap lehetőséget kedvezményes vagy ingyenes gyermekétkeztetésre, és több mint 17 ezer gyermek kap oktatási-nevelési támogatást.
