A feszültség középpontjában a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) és a SAP (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség) állt. Ezek a szervek nyugati nyomásra jöttek létre még az elmúlt évtizedben. Július 22-én viszont az ukrán parlament elfogadta a 12414-es számú törvényt, amely lényegében megszüntette a függetlenségüket, és lényegében azok alá rendelte volna mindkettőt, akiket ellenőrizni hivatottak.
A döntést villámgyorsan meghozták: az illetékes bizottságok szinte érdemi tárgyalás nélkül átengedték a tervezetet, a Verhovna Rada plenáris ülésén pedig 263 képviselő szavazott mellettük, és Zelenszkij hezitálás nélkül, már másnap aláírta az elfogadott jogszabályt.
Válaszul tüntetők jelentek meg az elnöki hivatal közelében, majd hamarosan más városokban is ezrek csatlakoztak a demonstrációhoz.
A törvény kritikusai szerint az antikorrupciós szervek ellehetetlenítése nemcsak belpolitikai, hanem geopolitikai kockázatot is jelent: az EU-hoz való csatlakozás egyik kulcsfeltétele ezeknek a szervezeteknek a függetlensége. A tüntetők és a törvény más kritikusai talán nem ok nélkül azt hangoztatták, hogy több politikus maga is érintett lehetett folyamatban lévő korrupciós eljárásokban.
Nemzetközi visszhang
Az Európai Bizottság, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői, valamint amerikai kongresszusi képviselők is aggodalmukat fejezték ki. Marta Kos uniós bővítési biztos kijelentette: „A NABU függetlenségét védő biztosítékok lebontása komoly visszalépés.” Sokkal inkább ez, semmint a társadalmi nyomás végülis meghátrálásra kényszerítette az elnököt.
Július 24-én Zelenszkij benyújtott egy új, 13533-as számú törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag visszavonja a korábbi jogszabály vitatott pontjait: visszaadja a SAP vezetőjének függetlenségét, elvonta a főügyész ellenőrzési jogait, és rögzítette, hogy a NABU ügyei nem adhatók át más szerveknek.
Ugyanakkor a javaslat bevezet egy új mechanizmust: minden államtitokhoz hozzáféréssel rendelkező munkatársat rendszeres poligráfos vizsgálatnak vetnének alá.
EU-pénzek és politikai megfelelés
Ugyanezen a hétvégén Zelenszkij bejelentette, hogy aláírt további két reformtörvényt (az ARMA-ról és a faktoringról), amelyek szintén az EU felé tett vállalások részét képezik. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „érdemi haladásnak” nevezte a fejleményeket, miközben az EU 1,5 milliárd euróval csökkentette a negyedik uniós kifizetési csomagot az átmeneti reformhiány miatt. Zelenszkij szerint ez az összeg az év végéig pótolható.
A NABU-ügy tehát érzékenyen érintette a nyugat támogatásától függő ország pénzügyi mozgásterét is. A bizalom helyreállítása érdekében pedig Zelenszkij most átfogó reformoffenzívát hirdetett, hogy megnyugtassa a nyugati partnereket és elkerülje a támogatások és a csatlakozási eljárás feltételrendszerének szigorítását.
Hatalmi konfliktus vagy rendszerhiba?
A hivatalos narratíva szerint a korábbi törvénymódosítás célja az orosz befolyás elleni védelem volt. A kormányzat azzal érvelt, hogy bizonyos NABU-s ügyek évek óta „beragadtak”, és egyes nyomozók kétes kapcsolatban állhatnak orosz titkosszolgálatokkal. Ezeket a vádakat azonban nem támasztották alá komolyan vehető bizonyítékokkal, így tartja magát az a feltevés, amely szerint a törvény valódi célja az volt, hogy a hatalom ismét beleszólhasson a kellemetlen korrupciós eljárások menedzselésébe.
Ezt a feltevést erősíti a 13423-as számú törvényjavaslat is, amely lényegében mentességet biztosítana a büntetőjogi felelősségre vonás alól azoknak, akik védelmi szerződések teljesítése közben követtek el korrupciós bűncselekményeket, amennyiben ezt „társadalmilag hasznos céllal” tették. Az előterjesztés szerint az ukrán védelmi minisztérium zárt listát készítene a kiváltságos beszállítókról, s ha valaki ezen szerepel, múltbeli és jövőbeni korrupciógyanús ügyei nem vizsgálhatók független szervek, például a NABU által.
Mennyire sérült Zelenszkij tekintélye?
A múlt heti botrány két szempontból is megrendítette az elnöki hatalmat. Egyfelől nemzetközi szinten kétségek merültek fel Ukrajna EU-integrációs előrehaladása kapcsán. Másfelől belföldön is megrendült Zelenszkijbe vetett bizalom. A civil tüntetések gyorsasága és szervezettsége azt mutatta, hogy Ukrajnában működnek a demokratikus reflexek, és az elnöki adminisztráció a háború ellenére sem léphet át egy vonalat.
Ami pedig a következményeket illeti, a parlament nyári szünetre vonult, de Zelenszkij módosító javaslatát soron kívül tárgyalhatják. A legfőbb kérdés, hogy meglesz-e a visszalépéshez szükséges 226 szavazat, vagy a képviselők ragaszkodnak a törvényhez, amihez – mint már utaltunk rá – egyeseknek komoly érdeke fűződhet. Ha igen, az eddig viszonyuk alapján Zelenszkijnek jó esélye van rá, hogy a nyugati támogatói gyorsan elfelejtik ezt az egészet, ha nem, annak kétszeresen rossz üzenete lesz. Nemcsak a korrupció mosdatása, hanem az is rá fog égni, hogy elvesztette a kontrollt a törvényhozás felett.
