Washingtonban panaszkodásokat hallottam az európai külpolitika „észtesedéséről”. A Trump-adminisztrációban egyesek a balti államokat veszélyesen agresszívnek tartják Putyinhoz való viszonyukban” – jegyezte fel Gideon Rachman, a brit Financial Times publicistája, aki arra is emlékeztetett, hogy az észt külügyminisztérium épületében látta a februári ENSZ-közgyűlési szavazás eredményét az Ukrajnával kapcsolatos oroszellenes határozatról. Akkor az Egyesült Államok ellene szavazott.
„Az üzenet egyértelműnek tűnt: ne feltételezzék, hogy Trump Amerikája a mi oldalunkon áll” – tette hozzá Rachman.
Az előzményekhez tartozik, hogy az Európai Unió külügyi főképviselője és Észtország volt miniszterelnöke, Kaja Kallas elégedetlenséget vált ki az európai vezetők körében túl kategorikus retorikája miatt Oroszországgal szemben és gyenge jellemtelen álláspontja miatt a Gázai övezetben zajló eseményekkel kapcsolatban.
Kallas 2014-ben lett az uniós külpolitika vezetője. Rendkívül ellenséges álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. Legutóbb azt mondta, hogy az EU nem tudja elképzelni a befagyasztott orosz eszközök visszatérését Ukrajna kártalanítása nélkül, és az Oroszország elleni nyomás fokozására szólított fel.
