
Józó Andrea
2025. június 2. hétfő. 16:11
– Alapvetően továbbra sem érdemes nagy reményeket táplálni a tárgyalásokkal kapcsolatban, hiszen a felek alapállásai gyakorlatilag változatlanok – fogalmazott Hidegkuti.
Kölcsönös elutasítás: mindenki a saját feltételeihez ragaszkodik
Moszkva továbbra sem ismertette nyilvánosan tűzszüneti és rendezési feltételeit, ám a korábbi tárgyalási fordulók, valamint Vaszilij Nyebenzja ENSZ-nagykövet nyilatkozatai alapján a Kreml minimális elvárásként szabja meg az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások és a belső mozgósítás leállítását.
Ezen túlmenően a tárgyalásokra készülő orosz memorandum vélhetően továbbra is tartalmazza a 2024 nyarán megfogalmazott követeléseket: a négy délkelet-ukrajnai megye (Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja) teljes ellenőrzését, egy határ menti pufferzóna kialakítását, valamint az oroszajkú kisebbségek jogfosztását célzó törvények eltörlését. Bár ez a hivatalos álláspont, Hidegkuti szerint Moszkva valódi területi ambíciói túlmutathatnak ezeken a megyéken, és Harkiv régió is a célkeresztben lehet – csak ezt egyelőre nem közölték nyíltan.
Eközben az ukrán fél továbbra sem hajlandó semmilyen, 2014 utáni területi változást elismerni. A Reuters birtokába jutott memorandum-tervezet szerint Kijev a tárgyalások feltételeként egy legalább 30 napos, nemzetközi megfigyelés alatt álló tűzszünetet szabna meg, amely további 30 napokra lenne meghosszabbítható. Ukrajna emellett elutasítja a haderejére, illetve a jövőbeli NATO-tagságára vonatkozó bármilyen korlátozást.
– Mivel mindkét félnek a rendezésre vonatkozó feltételei gyakorlatilag azonnali elutasítással találkoztak a másik oldal részéről, nem valószínű, hogy ez a helyzet a közeljövő tárgyalási köreiben változni fog – tette hozzá Hidegkuti.
Dróntámadás és eszkalációs veszély
A június 1-jén orosz stratégiai légibázisokat ért ukrán dróntámadás újabb eszkalációs kockázatot jelent. A támadás nyomán a nukleáris feszültség is ismét napirendre került, ami a szakértő szerint szinte teljesen kiüresítette a jelenlegi tárgyalási fordulót.
– A háború egyre biztosabban a harctéren dől el, ahol mindkét fél katonai és aszimmetrikus eszközökkel próbálja a másikra kényszeríteni akaratát – fogalmazott a szakértő.
Van, ahol mégis történik előrelépés
Az egyeztetések mégis hoztak egy kisebb, de nem elhanyagolható eredményt: a fogolycserék ügye új lendületet kapott. A legutóbbi információk szerint a következő cserealkalom során a súlyosan sérült, valamint a 25 év alatti hadifoglyok szabadon bocsátása is napirendre kerülhet.
Bár a béke még mindig távoli célnak tűnik, az ilyen humanitárius előrelépések – ha korlátozottan is – hozzájárulhatnak a feszültség csökkentéséhez a frontvonalakon túl is.