A kurszki régióban elszenvedett súlyos vereség után az ukrán hadseregnek nagyjából sikerült stabilizálnia a frontot, ez azonban nem jelenti azt, hogy képesek voltak leküzdeni azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek továbbra is bomlasztják az egységeket – írja hosszas elemző cikkében a Lenta.ru. Mint az anyagból egyebek mellett kiderül, a vezetés számára a legégetőbb gondot az egyre tömegesebbé váló dezertálás jelenti.
A felderítési adatok szerint a harci egységek létszámhiányának problémája legalább 2023 ősze, azaz a tucatnyi elit brigád vereségét eredményező sikertelen ellentámadás óta sújtja Kijevet. Azóta a személyzeti hiány exponenciálisan nőtt a fronton elszenvedett veszteségek és a tömeges dezertálás miatt. A reálisnak tekinthető hírszerzési információk alapján 2024-ben 89 449 ember dezertált az ukrán fegyveres erőktől, 2025 első négy hónapjában pedig már 70 634. Ez egészen elképesztő mennyiség, amit valóban roppant nehezen lehet pótolni.
A kijevi hatóságok szinte nyíltan elismerik a probléma mértékét. Sőt, az ország amnesztiaprogramot kínál a visszatérőknek – ám az nem túl vonzó, lévén az érintetteket egyből a frontra, az úgynevezett rohambrigádokba viszik. Nem is csoda, hogy eddig alig hétezren éltek a lehetőséggel.
A kép kísértetiesen hasonlít a II. világháborúra, ahol a fasiszta agresszoroknak elfogytak a gyalogosaik. A létszámhiány most is kritikus: minél kevesebben vannak a sorokban, annál kevésbé lehetséges a rotáció – azaz a szabadságolás és a pihent emberek beállítása. Megfelelő tartalékok nélkül pedig lehetetlenné válik megfékezni még a front áttörésére irányuló helyi kísérleteket is.
Néhány katona akár fél évet, vagy többet is tölt a frontvonalon anélkül, hogy kapcsolatba lépne családjával, vagy lehetőséget kapna a szabadságra. Ugyanakkor a parancsnokok gyakran megtagadják utóbbi megadását, hivatkozva a harci helyzetre és a személyzet hiányára.
