A föld mint kritikus erőforrás
Ukrajna a háború előtti években a világ egyik vezető mezőgazdasági exportőre volt. A gabonafélék, napraforgó, kukorica és egyéb alapvető termények termesztésének lehetősége azonban nemcsak termelési kérdés, hanem stratégiai jelentőségű is a globális élelmiszerláncok szempontjából. A mezőgazdasági kapacitások visszaállítása tehát nem pusztán nemzetgazdasági, hanem geopolitikai jelentőségű feladat is.
A helyreállítás során az ukrán kormány és nemzetközi partnerei elsősorban a mezőgazdasági területekre fókuszálnak. A célkitűzés szerint az elkövetkező tíz évben a szennyezett területek legalább 80 százalékát vissza kell adni a gazdaság számára. A mezőgazdasági rendeltetésű földek prioritást élveznek az aknamentesítési programokban, mivel ezek képezik az ország élelmiszer-termelésének alapját.
Haladás és mérföldkövek
A 2024-es év végére az ukrán állami és magán aknamentesítő szervezetek – köztük a katasztrófa-elhárítás, a rendőrség, a nemzeti gárda és a határőrség – mintegy 35 ezer négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg különféle robbanószerkezetektől. A mezőgazdasági célúlag hasznosított területek visszaadásának egyik legkonkrétabb példája a Kijev megyei Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia kutatóintézetének esete, ahol több mint 430 hektárnyi föld vált újra művelhetővé.
2025 tavaszáig országosan már több mint ezer hektárt lehetett újra használatba venni, és ezeket a területeket azonnal be is vetették különböző alapvető mezőgazdasági kultúrákkal – például gabonával és burgonyával.
Intézményesített támogatás: kompenzációs mechanizmusok
Az ukrán állam 2024 szeptemberében indította el a mezőgazdasági földek humanitárius aknamentesítését támogató programját, amely jelenleg az egyik legkomplexebb újjáépítési alprogramnak számít. A program keretében a termelők kétféle kompenzációs lehetőség közül választhatnak: előzetes regisztráció esetén 100 százalékos, utólagos pályázat esetén pedig 80 százalékos költségtérítés igényelhető. Az eljárás az állami agrárregiszteren keresztül zajlik, és szigorú ellenőrzési mechanizmusokon alapul: csak akkor történik kifizetés, ha a munkálatokat tanúsítvány is igazolja – írta meg a kiszo.net.
A finanszírozás átláthatósága érdekében az állam az erre a célra elkülönített összegeket letéti számlákon kezeli, és a munkát kizárólag hivatalos pályázati eljáráson keresztül kiválasztott vállalkozások végezhetik
A program népszerűségét és szükségszerűségét jól mutatja, hogy eddig több mint 56 hivatalos kérelem érkezett be az állami rendszerbe, összesen több mint 11 ezer hektárra. A szerződéskötések alapján jelenleg mintegy 9500 hektáron zajlik aktív aknamentesítési munka, miközben hét területen – összesen 1102,9 hektáron – már sikeresen be is fejeződött a folyamat.
Itt is fontos a nemzetközi források szerepe
Az ukrán kormány a központi költségvetés mellett külső és közösségi források mozgósítására is törekszik. A 2025-ös költségvetésből 2,5 milliárd hrivnyát irányoztak elő humanitárius aknamentesítésre, ám ez önmagában nem elegendő. Kiegészítésképpen a UNITED24 nevű hivatalos adománygyűjtő platformon keresztül eddig 200 millió hrivnya gyűlt össze, amelyet pirotechnikai eszközök, nehézgépek, védőfelszerelések és logisztikai támogatás beszerzésére fordítottak. Az ilyen jellegű társadalmi hozzájárulások a civil szektor aktív szerepvállalását is demonstrálják a háború utáni újjáépítésben.
Nemzetközi támogatók is részt vállalnak az újjáépítés ezen szegmenséből. Az olasz AICS fejlesztési ügynökség például hatmillió eurós keretet különített el aknamentesítési projektekre, különös tekintettel a Harkiv térségében lévő területekre. Ezek a programok túlmutatnak a technikai helyreállításon: céljuk az ismeretterjesztés, a megelőzés és a lakosság körében végzett tudatosítás, különösen olyan közösségekben, amelyek közvetlenül is érintettek voltak a harcokban.
Miért nem elég az önfinanszírozás?
Az aknamentesítés költségei jelentősek: nemzetközi becslések szerint egyetlen hektár megtisztítása akár 50 ezer amerikai dollárba is kerülhet. Ez az összeg még közepes méretű vállalkozások számára is megterhelő, a kisebb gazdaságok számára pedig gyakorlatilag elérhetetlen. Ebből következik, hogy sem az ukrán állam, sem a mezőgazdasági szereplők nem képesek egyedül viselni a teljes terhet – ezért van kulcsszerepe a kombinált finanszírozási modellnek.
Az új szemlélet szerint a mezőgazdasági földek helyreállítása nemcsak humanitárius vagy háborús utómunka, hanem gazdasági beruházás is. A megtisztított földterület értéknövekedése, a helyi gazdaság élénkítése, a foglalkoztatás bővülése és az exportképesség növekedése mind azt jelzik, hogy az aknamentesítés nemcsak költség, hanem hosszú távon megtérülő befektetés is lehet.
