A Védelmi Tanács 2022-ben jött létre, foglalkozik többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással, valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel. A testület a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma, elnöke a miniszterelnök, titkára a nemzetbiztonsági főtanácsadó. A Védelmi Tanács tagja
- a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,
- a belügyminiszter,
- a honvédelmi miniszter,
- a külgazdasági és külügyminiszter,
- valamint a miniszterelnök által kijelölt tagként a nemzetbiztonsági főtanácsadó.
A Védelmi Tanács ülésén állandó meghívottként részt vesz a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. A Védelmi Tanács legutóbb tavaly novemberben ülésezett. Akkor értékelték az orosz döntést, amellyel kibővítették azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását.
Összejátszottak Magyar Péterék az ukránokkal?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. április 27-én mentette fel beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot és kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a feladat ellátására. Bár Ruszin-Szendi távozásának okát sokáig nem ismerhette meg a közvélemény, kiderült, hogy az altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző, háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Slava Ukraini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ezt követően Magyar Péter közzétette múlt csütörtökön az általa csak az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre.
Ukrán kémkedés: az időzítés nem lehet véletlen
A történet azért is különösen érdekes, mert a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után egy nappal az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette: két, Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladatuk volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján.
Még ugyanaznap Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken kiutasított két diplomáciai fedésbenb lévő ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről. Az ukrán titkosszolgálat magyar kémkedésre vonatkozó vádja mögött háborús propaganda és politikai szándék sejlik fel.
Ukrajna a kárpátaljai magyar jelenlétet próbálja megkérdőjelezni azzal, hogy két személyt vádol katonai hírszerzéssel és hazaárulással.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.
