Putyin nem fogadta el ezt a javaslatot, ehelyett azt indítványozta, hogy Oroszország és Ukrajna május 15-én folytassa a 2022-ben megszakadt, közvetlen tárgyalásokat.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó közölte, hogy Oroszország hamarosan bejelenti tárgyalódelegációját az isztambuli egyeztetések folytatására, amelyeknek figyelembe kell venniük a 2022-es tárgyalások fejleményeit.
A 2022. áprilisi isztambuli jegyzőkönyvtervezet olyan feltételeket tartalmazott, amelyek Ukrajna kapitulációját jelentették volna, és Ukrajnát kiszolgáltatott helyzetben hagyta volna minden jövőbeli orosz támadással szemben – írja az orosz tárgyalási javaslatról szóló elemzésében az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet, számol be a Karpatalja.info.
A dokumentum szerint Ukrajnának le kellene mondania NATO-csatlakozási törekvéseiről, és alkotmányába semlegességi záradékot kellene beiktatnia, amely megtiltaná a bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozást, katonai megállapodások kötését, valamint külföldi katonai személyzet, kiképzők vagy fegyverrendszerek befogadását.
Oroszország azt is követelte, hogy ő maga, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Franciaország és Fehéroroszország legyenek a megállapodás biztonsági garantálói. A garanciavállaló államoknak meg kellene szüntetniük minden olyan nemzetközi szerződést, amely összeegyeztethetetlen Ukrajna semlegességével, beleértve a katonai segítségnyújtási megállapodásokat is.
A jegyzőkönyv az ukrán haderőt 85 000 katonára, 342 tankra és 519 tüzérségi rendszerre korlátozná. Az ukrán rakéták hatótávolságát negyven kilométerben maximalizálnák, amely lehetővé tenné Oroszország számára, hogy kritikus rendszereket és felszereléseket telepítsen Ukrajna közelébe, csapásoktól való félelem nélkül.
A 2022-es javaslatok még akkor születtek, amikor az orosz csapatok Kijevet veszélyeztették, ezt követően az ukrán erők azonban az oroszokat az ország nagyobb részében meghátrálásra késztették.
Putyin elutasítja az általános tűzszünetre vonatkozó, közös amerikai–ukrán–európai javaslatot, és ehelyett továbbra is arra törekszik, hogy az ukránok adják meg magukat, és a tárgyalások elhúzódásával biztosítsa stratégiai céljait, miközben folytatja a területszerzéseket.
Putyin a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a megújított, kétoldalú orosz–ukrán tárgyalások célja a háború gyökeres okainak megszüntetése lenne. Felvetette, hogy Oroszország és Ukrajna tűzszünetet köthetne e tárgyalások részeként, de hangsúlyozta, hogy egy valódi fegyverszünet nem teheti lehetővé az ukrán hadsereg újrafelfegyverzését és feltöltését.
A „gyökeres okok” az orosz szóhasználatban egyfelől azokat az, állítólagos nyugati ígéreteket jelentik, amelyek szerint a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, másfelől az orosz kisebbséget, valamint nyelvüket és kultúrájukat illető, állítólagos ukrán elnyomást.
Az orosz elnök kísérlete, hogy manipulálja a tűzszünetről és a jövőbeli békéről folyó vitákat, valószínűleg a harmincnapos tűzszünet körüli ukrán–amerikai–európai egység aláásására irányul – írja az ISW.
A Kreml hamisan úgy állítja be magát, mint amely hajlandó jóhiszemű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával, miközben továbbra is támadja a frontvonalban lévő ukrán állásokat, és megteremti a feltételeket az Ukrajna és a NATO elleni további katonai agresszióhoz az elkövetkező években – teszi hozzá az elemzőintézet.
