Emlékeztetett, a 2022-es európai tanácsi döntés, amely Ukrajnának tagjelölti státuszt biztosított, új lendületet adott a csatlakozási folyamatnak.
„Azonban az orosz agresszióval szembeni európai szolidaritás gyakran elnyomja a kritikus hangokat, amelyek szerint Kijev gyors felvétele több kárt okozhat, mint hasznot.”
A legnagyobb aggodalom az, hogy Ukrajna uniós taggá válása alapjaiban változtatná meg az EU költségvetési struktúráját, és a közösség legnagyobb támogatottjává tenné az országot – olvasható a Politicón.
A korrupció továbbra is mélyen gyökerezik az ukrán társadalomban, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos reformot hajtottak végre.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke már 2023-ban figyelmeztetett, hogy Ukrajna nincs felkészülve a tagságra, mivel a korrupció minden szinten jelen van.
A legfrissebb, 2024-es ukrán felmérések szerint a lakosság 90 százaléka továbbra is elterjedtnek tartja a korrupciót, és sokan úgy érzik, a helyzet csak romlik.
Ráadásul az ukrán korrupcióellenes ügynökségek politikai eszközzé váltak, ami tovább rontja az ország jogállamiságának megítélését.
A gyorsított csatlakozás ezen problémák átszivárgását jelentené az EU-ba, gyengítve a közösség belső kohézióját és hitelességét.
A gyors csatlakozási folyamat másik veszélye a politikai csalódottság. Ha Ukrajna gyorsan, de felkészületlenül kerül be az EU-ba, az hosszú távon mind a tagállamokban, mind Ukrajnában bizalmi válságot eredményezhet.
Az EU hitele és az integrációs folyamat komolysága sérülhet, különösen akkor, amikor Európa épp egy erőteljesebb geopolitikai szerepvállalásra készül.
A valóság az, hogy Ukrajnának most stabil, feltételekhez kötött támogatásra van szüksége, nem pedig gyors és átgondolatlan csatlakozási ígéretekre, zárta cikkét a katonatiszt.
