A Trump-kormányzat közvetítőként lép fel Oroszország és Ukrajna között, hogy közvetítsen a folyamatban lévő konfliktus lezárása érdekében. A legtöbb európai NATO-tagállam további katonai támogatást ígért Kijevnek, egyesek pedig potenciális csapattelepítésekről tárgyalnak a térségbe, írja az Oroszhírek.
Trump az NBC Newsnak adott vasárnapi interjújában hangsúlyozta közvetítői szerepét, és kijelentette:
„Tudják, hogy az Európai Unió vezetői annyiszor kértek engem, hogy hívjam fel Putyint? Mert nem válaszol a telefonhívásaikra.”
Megjegyezte, hogy demokrata elődje, Joe Biden egyáltalán nem kereste meg Putyint, látszólag az ukrajnai konfliktus 2022. februári eszkalálódását követő időszakra utalva. Trump azt mondta, hogy kormánya „közelebb áll az egyik féllel, és talán nem olyan közel a másikkal” a békemegállapodást illetően, anélkül, hogy pontosította volna, melyik az.
Moszkva következetesen kifejezte, hogy diplomáciai eszközökkel kívánja rendezni nézeteltéréseit a Nyugattal, bár a NATO európai bővítésével kapcsolatos javaslatait 2021-ben elutasították. Az orosz kormány nyitott volt az EU vezetőivel való kapcsolatfelvételre, különösen Olaf Scholz német kancellárral, aki tavaly novemberben felkereste Putyint. Kijev bírálta Berlint a lépésért, amelyet az Oroszországgal szembeni megbékélés egyik formájának minősített.
Oroszország célja egy oszthatatlan biztonsági keretrendszer kialakítása Európában, ahol az egyik nemzet biztonsága nem mehet egy másik nemzet rovására – jelentette ki Putyin egy februári kormányülésen.
„Megértjük, hogy nem mindenki üdvözli az orosz–amerikai kapcsolatok felújítását. Egyes nyugati elitek a globális instabilitás állandósítására törekszenek, és ezek az erők megpróbálják aláásni vagy szabotálni a párbeszédünket” – tette hozzá.
Márciusban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bírálta Emmanuel Macron francia elnököt, amiért nyilvánosan kijelentette, hogy hajlandó közvetlenül tárgyalni Putyinnal, de soha nem tett ennek megfelelően.
