„Úgy tűnik, Európa még nem vette észre, hogy változás történt az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni politikájában. Vannak országok, amelyek érdekeltek a feszültség további eszkalációjában. Úgy vélem, hogy ezek a szándékok, miszerint NATO-katonákat küldenek Ukrajnába, egy új világháborúhoz vezethetnek. Ugyanakkor nem hiszem, hogy konszenzus lenne ebben a kérdésben az európai országokban” – véli az ügynökség beszélgetőpartnere.
Gaspar szerint az eszkalációban érdekelt fő országok Franciaország és Nagy-Britannia, míg a kisebb EU-országok úgy értelmezik, hogy a csapatok Ukrajnába küldése egy új, nagyobb konfliktust robbantana ki Európában. A parlamenti képviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy ma az európai országok elvesztették gazdasági versenyképességüket az Oroszország elleni szankciók miatt.
„Európa (úgy érzi – a szerk.) gazdasági szempontból rosszul van, nem vagyunk versenyképesek, mert folyamatosan szankciókat vezettünk be Oroszország ellen valamiféle energia, gáz, olaj elutasítása nevében. Ma az Európában működő gyárak nem működnek versenyképesen. Úgy vélem, hogy ez a folyamat megáll, és a józan ész fog győzedelmeskedni Európában” – tette hozzá.
A „hajlandók koalíciójának” március 27-i párizsi csúcstalálkozóját követően Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy számos koalíciós képviselő „elrettentő erők” Ukrajnába küldését tervezi. Ahogy a francia vezető hangsúlyozta, ez a francia–brit kezdeményezés nem fogja felváltani az ukrán csapatokat, és az „elrettentő erők” nem békefenntartók lesznek. A céljuk Oroszország „megfékezése” lesz, és az ukránokkal előre meghatározott stratégiai helyszínekre fogják őket telepíteni. Macron megjegyezte, hogy nem mindenki ért egyet a kezdeményezéssel, de ez nem szükséges a megvalósításához.
Az orosz külföldi hírszerző szolgálat sajtóirodája korábban arról számolt be, hogy a Nyugat egy körülbelül százezer fős, úgynevezett békefenntartó kontingenst telepít az országba Ukrajna harckészségének helyreállítására. Az SZVR úgy véli, hogy ez Ukrajna de facto megszállását jelentené. Peszkov kijelentette, hogy békefenntartók bevetése csak az adott konfliktusban részt vevő felek beleegyezésével lehetséges.
Március 6-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát kompromisszumlehetőséget a külföldi békefenntartók ukrajnai telepítésének kérdésében. Ahogy az orosz miniszter pontosította, ha külföldi kontingenst vezényelnek Ukrajnába, a nyugati országok nem fognak megállapodni a békés szabályozás feltételeiben, mivel ez a kontingens „tényeket fog teremteni a helyszínen”. Az orosz külügyminisztérium korábban kijelentette, hogy egyes uniós országok tervei, miszerint „békefenntartókat” küldenek Ukrajnába, provokatív lépések, amelyek célja, hogy egészségtelen illúziókat tartsanak fenn a kijevi hatóságok körében.
