„A migrációs folyamatok továbbra is negatívak, mivel a lehetséges tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdése ellenére azok kimenetele bizonytalan. Mindeközben fokozódtak Ukrajna területének bombázásai és a civil lakosság elleni terrorcselekmények” – áll a dokumentumban.
A jegybank hangsúlyozta, az ukrán menekültek jogi státuszát a befogadó országokban a harci cselekmények utáni időszakra még nem szabályozták. E tekintetben további népességkiáramlás várható külföldre mindaddig, amíg a biztonsági fenyegetettség szintje magas marad.
Az előrejelzések szerint a feltételezések változatlanok maradnak: 2025-ben a migránsok kiáramlása várható, mintegy 200 ezer fő, míg 2026-tól fokozatos hazatérést jósolnak – szintén mintegy 200 ezer főt, 2027-ben pedig a hazatérők száma akár 500 ezer főre nőhet.
„Az ukrán migránsok visszatérése fokozatos lesz, így a munkaerőhiány középtávon is fennmarad. Ez hozzájárul a bérek további, a munkatermelékenységet meghaladó ütemű növekedéséhez, ami fokozott inflációs nyomáshoz vezet. Ezenkívül a munkaerő hiánya fékezni fogja a gazdasági fellendülés ütemét” – áll az Ukrán Nemzeti Bank „Inflációs jelentésében” (2025. április), amelyre az RBC-Ukrajina hivatkozik.
Emlékeztetőül, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a 2024. december 16-i adatok szerint az ukrán menekültek száma a világon 6,8 millió fő volt. Az oroszországi és fehéroroszországiakat nem számítva azonban ez a szám 5,5 millió. A jegybank adatai szerint 2024 végén az ukránok külföldre való kiáramlása körülbelül 0,5 millió fő volt.
Vajon hol egyesülnek a családok?
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy számos felmérés eredménye az ukránok fokozatos külföldi alkalmazkodását jelzi. Egyre több állampolgár talál munkát, és biztosít családjának olyan életszínvonalat, amely az ukrajnai háború előtti szintnek felel meg. Ez az adaptáció csökkenti a hazatérni tervezők számát, és egyúttal növeli a családegyesítés valószínűségét más országokban.
A jegybak „Inflációs jelentésében” (2025. április) hangsúlyozza, a fokozott biztonsági fenyegetések, az energiaellátási zavarok, valamint a befogadó országok kormányainak aktív intézkedései az ukránok külföldön tartására negatív kockázatokat jelenthetnek a migrációs előrejelzésekre nézve. Ilyen forgatókönyv esetén csökkenhet a belföldi fogyasztói kereslet, és fokozódhat a munkaerőhiány, ami negatívan befolyásolhatja az inflációt és a gazdasági növekedést – írta meg a karpatalja.info.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy pozitív tényezők is vannak: a magas jövedelmek és az ukrajnai lakhatás elérhetősége hozzájárul az itthon maradás melletti döntéshez. Ezért a gazdasági növekedés, a lakásállomány és az infrastruktúra helyreállítása felgyorsíthatja az ukránok hazatérését.
