A világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon két munkacsoportot hoztak létre, hogy kivizsgálják az intézményben tapasztalható elfogultságot a tavalyi, az izraeli-gázai háború miatti palesztinbarát tüntetéseket követően.
A BBC beszámolója szerint az elkészült jelentések között olyan diákok vallomásai is szerepeltek, akik elidegenedettnek érezték magukat, és nyomás alatt álltak, hogy eltitkolják kilétüket társaik és oktatóik elől.
Sajnálom azokat a napokat, amikor nem tudtuk teljesíteni a közösségünkkel szemben jogosan támasztott magas elvárásainkat – írta közleményében Alan Garber. A Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadása és az azt követő izraeli Gázai bombázás régóta fortyogó feszültségeket szabadított fel a Harvard kampuszon. Közösségünk tagjai olyan incidensekről számoltak be, amelyek miatt úgy érezték, hogy célpontként és kiközösítve vannak a származásuk alapján. A Harvard nem tudja és nem is fogja eltűrni az antiszemitizmust – hangsúlyozta a zsidó származású elnök, aki a múlt hónapban egy diákoknak küldött levelében azt írta, hogy személyesen is megtapasztalta az antiszemitizmust, még elnökként is.
A jelentésre válaszul a Harvard ígéretet tett tanulmányi kínálatának és felvételi szabályzatának felülvizsgálatára. Az egyetem célja, hogy a jelentkezőket aszerint értékeljék, hogy mennyire képesek konstruktívan kommunikálni a különböző nézőpontokkal, empátiát mutatni és civilizált párbeszédben részt venni.
A javasolt korrekciós intézkedés azonban úgy tűnik, elmarad a Fehér Ház Harvarddal szembeni azon követelésétől, hogy augusztusra vessen véget minden faji, bőrszíni, nemzeti származási vagy ezek helyettesítő preferenciának. A kormány elvárásai között szerepel az is, hogy a szövetségi támogatások fejében a felvételi eljárás, valamint alkalmazottak kiválasztása során csak az érdem számítson, a származás ne legyen tényező.
További elvárás, hogy a feltételezett antiszemitizmussal vádolt egyetemi tanulmányi programokat átalakítsa a Harvard, reformokat hajtson végre a diákok fegyelmi eljárásait illetően és megszüntesse az úgynevezett sokszínűségi, méltányossági és befogadási programokat.
A Trump-adminisztráció azzal fenyegetőzött, hogy megtiltja az egyetemnek a külföldi diákok felvételét, s megvonja az adómentes státuszát, s több mint 2,2 milliárd dollárnyi támogatás folyósítását ha nem tesz eleget a követelményeknek.
Válaszul a Harvard beperelte a szövetségi kormányt, mert jogászai szerint az megsértette az egyetem alkotmányos jogait, és a szövetségi finanszírozást zsarolásként használta fel az egyetemi döntéshozatal feletti ellenőrzés megszerzésére.
Az elmúlt héten Donald Trump amerikai elnök két új rendeletet írt alá a hátrányos helyzetű csoportok történelmi diszkriminációját ellensúlyozni hivatott baloldali-liberális beállítottságú egyetemi sokszínűségi programok elleni fellépés jegyében.
Az egyik rendelet célja az „eszmék piacának” védelme a külföldről finanszírozott propagandától azáltal, hogy az egyetemeknek a „nemzeti és biztonsági érdekek” védelme érdekében nyilvánosságra kell hozniuk az intézményeikbe áramló összes külföldi forrást.
Felmerült ugyanis a gyanú, hogy egyes egyetemek, mint például a Harvard, megsértik a külföldi adományok közzétételére vonatkozó törvényeket – hangzott el a rendeletek bemutatásakor.
Egy másik rendelet arra kötelezné az egyetemeket, hogy a hallgatókat teljesítményük, nem pedig „woke„ kritériumok alapján vegyék fel.
