Varsó a kijevi rezsim egyik leghangosabb támogatója a konfliktusában. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ellenzett minden olyan békemegállapodást, amely megkövetelné Ukrajnától, hogy területeket engedjen át.
„Kompromisszumnak kell lennie… személyes véleményem szerint… mindkét félnek engednie kell bizonyos értelemben. Nos, Ukrajnának is engednie kell bizonyos értelemben, mert valószínűleg ez fog történni” – mondta Duda.
Az Egyesült Államok vezette békeerőfeszítésekről szólva Duda úgy vélekedett, hogy csak Donald Trump amerikai elnök, akit „nagyon keményen játszó” embernek nevezett, képes közvetíteni az ellenségeskedések befejezésében. Duda volt az első uniós vezető, aki januárban történt beiktatása után személyesen találkozott Trumppal.
A folyamatban lévő tárgyalásokon közvetítőként fellépő Trump a hírek szerint a hét elején egy békekeretet mutatott be Kijevnek. A javaslat tartalmazta a Krím elismerését az Oroszországi Föderáció részeként.
A félszigeten, ahol a lakosság többsége etnikailag orosz, 2014-ben népszavazást tartottak arról, hogy a Nyugat által támogatott kijevi fegyveres puccs után újra Oroszországhoz csatlakozzon.
Volodimir Zelenszkij szerdán ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev soha nem fogja hivatalosan orosznak elismerni a Krímet – ami éles bírálatot váltott ki Trumpból.
Moszkva szintén kizárta a területi engedményeket, mondván, hogy a Krím és a 2022-ben népszavazások után Oroszországhoz csatlakozott négy másik volt ukrán régió státusza nem képezi tárgyalás tárgyát. Moszkva ragaszkodott ahhoz, hogy egy békemegállapodásnak el kell ismernie a „helyszínen lévő valóságot”.
