Az utóbbi időben igencsak elmérgesedett a viszony Amerika és Kanada között, ami még inkább vonzóvá tette az EU-tagság gondolatát az Észak-Amerikai ország számára.
Az EU-tagság nem szerepel a szavazólapon ebben a hónapban a döntő fontosságú választásokon – de a közvélemény-kutatások szerint a kanadaiakat érdekli a blokkhoz való csatlakozás gondolata.
Miközben Donald Trump amerikai elnök büntetővámok és harcias közösségimédia-bejegyzések révén felborítja kapcsolatát északi szomszédjával, a kanadaiak azon töprengenek, hogy új, megbízhatóbb szövetségeseket szereznek.
Paula Pinho, az Európai Bizottság főszóvivője megjegyezte, hogy Brüsszelt „megtiszteli a közvélemény-kutatás eredménye”, de úgy tűnik, hogy a blokk irányadó szerződései szerint csak az európai országok jogosultak a tagságra.
Ámbár Kanada EU-csatlakozása még a Bizottság számára is távolinak tűnhet, a kérdéssel foglalkozó EU-szakértők szerint nem lehetetlen.
„Kanada minden bizonnyal megfelelne”
Noha az Atlanti-óceán és több ezer kilométer választja el Kanadát és az EU-t, sok közös érdekük van: erős gazdasági kapcsolatok, közös demokratikus értékek és a Donald Trump amerikai kormányzatával való viaskodás.
Ez felveti a kérdést, hogy van-e az alapvető földrajzi adottságokon kívül valami, ami európaivá tesz egy országot, és Kanada megfelelhet-e ennek?
„Európainak lenni inkább lelkiállapot” – mondta a Giselle Bosse, a Maastrichti Egyetem EU külső demokrácia támogatásával foglalkozó professzora.
„Jogilag és formálisan az európai állam valójában nincs meghatározva, és a múltba tekintve voltak olyan európai államok, amelyek bizonyos értelemben nem korlátozódnak az európai kontinensre” – mondta Bosse, rámutatva, hogy az EU-országok tengerentúli területekkel rendelkeznek a Karib-térségben, a Csendes-óceánon és az Északi-sarkvidéken.
A kanadaiakat „bizonyos módon különleges európainak” nevezte, többek között a jóléti államba vetett hitük miatt, politikai és jogi rendszerük európai mintákon alapul, és sok kanadai kontinentális felmenőkkel rendelkezik.
Hasonlóan gondolkodott Frank Schimmelfennig, az ETH Zürich európai politika professzora is, aki arról ír tanulmányt, hogy mit jelent európainak lenni a világtérképen való elhelyezésen túl.
„Kanada minden bizonnyal megfelelne” – mondta, mivel „nagyon sok tekintetben valószínűleg közelebb áll ezekhez az európai értékekhez, intézményekhez és politikákhoz, mint sok jelenlegi tagjelölt ország”.
E tagjelölt országok közé tartoznak a nyugat-balkáni országok, valamint Ukrajna és Moldova, amelyek jól (ha lassan is) haladnak az EU útján, de Törökország és Grúzia is, amelyek megrekedtek a demokratikus visszaesés és a jogállamiság miatti aggodalmak miatt – írta meg a Politico.
Bár a kanadai részről egyértelműnek tűnik a szándék, minden döntés végső soron az Európai Bizottság és a blokk tagállamaié lenne.
