Szánthó Miklós szerint már az amerikai elnök januári beiktatását követően lehetett érzékelni az új Trump-adminisztráció pozitív hatásait. Mint mondta, az amerikai szövetségi kormányzat felszámolta az eredetileg humanitárius segélyezésre létrehozott, de időközben politikai lobbiszervezetté alakult USAID-et, „amely a magyarországi baloldalt, ideértve a hozzájuk szorosan kötődő álcivil szervezeteket és fake news sajtót is súlyos tízmillió dollárokkal támogatta”.
Ez és hogy visszarendelték David Pressman nagykövetet, „önmagában mutatja a kétoldalú kapcsolatok új dimenzióját” – hangsúlyozta a főigazgató.
Szánthó Miklós kitért arra is, hogy Brüsszellel szemben a magyar jobboldal készült Donald Trump visszatérésére. „Erre utalt elég erősen, hogy Trump több mint százszor hivatkozott a magyar miniszterelnökre kampánya során, megválasztása és beiktatása után őt hívta fel először az európai vezetők közül telefonon, időközben pedig miniszteri szintű találkozók voltak Washingtonban az amerikai kül- illetve pénzügyminiszterrel és J. D. Vance alelnökkel is” – emelte ki.
Szánthó Miklós Rogán Antal miniszter szankciós listáról való levételét is „szimbolikus, de fontos” jelzésnek nevezte. Felhívta a figyelmet annak jelentőségére is, hogy a döntésre Marcio Rubio amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonbeszélgetése után került sor azzal az indoklással, hogy „a külpolitikai érdekeikkel ellentétes lenne” a magyar politikus szankcionálása.
Donald Trump bel-, kül- és gazdaságpolitikájával új helyzet van a világban, „a világrendszerváltás felgyorsul” – mondta Szánthó Miklós. Arra kérdésre, hogy hol lesz Magyarország helye a most formálódó új geopolitikai, gazdasági világrendben, kiemelte, hogy bár a vámterületen nem, de egyéb gazdasági területeken Magyarország képes lehet érdemleges különmegállapodásokat kötni Amerikával.
A főigazgató úgy vélte, van lehetőség a kettős adóztatás tilalmáról szóló, az előző amerikai vezetés által felmondott megállapodás újbóli megkötésére, és további kétoldalú üzleti megállapodás megkötésére.
„Ahogy az elmúlt négy év Magyarországgal szemben ellenséges külpolitikája rányomta a bélyegét egyéb kapcsolatokra is, most szerintem az ellenkező irányba fog kilengeni az inga” – fogalmazott.
Szánthó Miklós szerint tény, hogy „a magyar jobboldal és Orbán Viktor az amerikai republikánusoknak és Donald Trumpnak az egyik legkiemeltebb európai szövetségese”, és Magyarország a formális súlyánál sokkal fontosabb és lényegesebb politikai szerepet tölt be.
A közép-európai együttműködéseket érintően Szánthó Miklós arra figyelmeztetett: nem lenne szabad hagyni, hogy a térség politikai viták áldozatául essen. Kiemelte a V4-es együttműködés fontosságát, és hangsúlyozta, hogy a közép-európai közösség stabilitása az Egyesült Államok érdekét is szolgálja.
Az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által szervezett Közép-Európai Csúcstalálkozó célja is az, hogy „az USA részéről komoly, de immáron baráti figyelem irányuljon a térségünkre” – emelte ki a főigazgató, hozzátéve, hogy a régió stabilitása fontos amerikai érdek.
„Különböző külföldi erők, nemzetközi hálózatok és pénzügyi csoportok politikai beavatkozásokkal vagy pénzügyi nyomásgyakorlással, a demokratikus szabályokkal szembemenve a mai napig megpróbálják ezt a régiót destabilizálni” – fogalmazott.
Szánthó Miklós hangsúlyozta, hogy „Magyarországon nagyon is aktívak, a nyílt műveletek korába léptünk: kendőzetlen politikai beavatkozás és pénzügyi zsarolás révén”. Mint mondta, a gyermekvédelmi törvény miatt, ideológiai okokból függesztették fel az uniós forrásokat. „Most ezen pénzek befagyasztása felett örömködik a Tisza és a magyarországi baloldal” – mondta.
Kijelentette: „Magyar Péterék ostobábbak, mint amennyire gonoszak, mert a magyar gazdaságba 2026-ig bizonyosan áramolni fognak az uniós források. Viszont Brüsszel és a magyarországi baloldal – a Tiszával az élen – annak ékes bizonyítékát szolgáltatja önként: igen, ők együtt azt akarják, hogy Magyarországnak rossz legyen.”
A főigazgató helyzetértékelése szerint Európában ma két alternatíva van: az antidemokratikus liberalizmusé, valamint az illiberális demokráciáé, amely „nem progresszív, nem akar se migrációt, se genderparádét, se háborút, se ukrán EU-csatlakozást, ellenben a választók akaratára épít és az ország érdekét védi”. Kiemelte, hogy a közép-európai és a magyar jobboldal, valamint az USA jelenlegi vezetése azonos oldalon áll, köztük érdekszövetség áll fenn.
Magyarország 21. századi sikerének alapja a szuverenitás megőrzése, és ennek letéteményese a magyar jobboldal – mondta Szánthó Miklós. Úgy vélte, „ha a globalista erők, Brüsszel érdekkijárói kerülnének hatalomba Magyarországon, annak nemcsak a 13. havi nyugdíj, a rezsicsökkentés, a családi adókedvezmények vagy Ukrajna EU-csatlakozása lenne az ára, de az is, hogy onnantól fogva bármilyen döntési pont elé is jut a magyar társadalom, a döntéshozatal nem a magyar érdekhez, hanem a külföldi kitartók diktátumaihoz tapadna”.
