Oroszország március második fele óta fokozza a nyomást és a támadásokat a fronton. Az ukrán hadsereg úgy véli, hogy a harcok nyáron tovább fokozódhatnak. Mindez az USA-val az ukrajnai háború lehetséges befejezéséről szóló tárgyalások hátterében történik.
Majdnem egy hónap telt el azóta, hogy Putyin ténylegesen elutasította Trump azonnali tűzszünetről szóló elképzelését. Ehelyett azonban látszólag beleegyezett abba, hogy fontolóra vegye az energiaszünetet és egy lehetséges fegyverszünetet a Fekete-tengeren.
A Fehér Ház képviselői több mint egy hónapja rendszeresen találkoznak és tárgyalnak orosz tisztviselőkkel. Ám annak ellenére, hogy Trump gyorsaságot ígért az orosz–ukrán háború befejezésében, ez a kérdés továbbra is kissé „felfüggesztettnek” és bizonytalannak tűnik.
És bár a Fehér Ház tisztviselői továbbra is azt állítják, hogy Moszkva békét akar, a kiadvány által megkérdezett ukrán katonai tisztviselők kétségbe vonják, hogy Putyin kész a közeljövőben abbahagyni a harcot.
Mit tervez Oroszország?
„Oroszország arra készül, hogy továbbra is nyomást gyakoroljon a frontra, ahol gyengeséget érez. A tárgyalásoktól függetlenül megvannak a saját jóváhagyott terveik. Csapatuk minden parancsnokának továbbra is a támadás a feladata. És mindegyiküknek eredményt kell felmutatnia. Amelyiküknek ígéretesebb lesz a helyzete, az kap némi erősítést és tartalékot. Nem valószínű, hogy most komoly haditerv várható, de fenn kell tartani a jelenlegi dinamikát” – mondja a kiadvány egyik beszélgetőpartnere a honvédségnél.
Először is, az agresszor megpróbálja előmozdítani vagy megszondázni a védelmet Harkiv és Szumi régióban – véli Fedir Venislavsky, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja. Az ellenség jelenleg is folyamatos csatákat vív Szumi megye határterületének több településén, de behatolásának mélysége nem haladja meg a több kilométert. Ugyanakkor az ukrán egységek továbbra is több települést tartanak fenn a Kurszk régióban.
„Az oroszok egy úgynevezett »pufferzóna« kialakítására törekednek a Szumi régió területén, a határ menti térségben. Lehetséges, hogy ez Harkiv és Csernyihiv térségére is vonatkozik, bár eddig nem láttam ott atipikus orosz tevékenységet” – ért egyet az „Információs Ellenállás” csoport koordinátora, Mashovet Kostyans katonai-politikai megfigyelő a kiadványban.
Az ukrán parancsnokság attól tartott, hogy az ellenség a Kurszk régióban felhalmozott erőit felhasználva megtámadja Szumi és Harkov régiókat. Az oroszok még nem alakítottak ki új hadosztályokat, így a „kurszki csapatok” jelentik a fő erőforrást, amelyet az ellenség még felhasználhat a front egyes területeinek megerősítésére.
Éppen e fenyegetés miatt – az ellenséges csapatok megfeszítése érdekében – a honvédség három hete indított támadó hadműveleteket a szomszédos Belgorod térségében – magyarázza a kiadvány két forrása katonai körökben. Ott jelenleg két határ menti falut irányítanak az ukrán egységek, amelyek államhatárunktól három kilométerre találhatók.
A szakértők felvetik annak lehetőségét is, hogy oroszok belépjenek a Dnyipropetrovszk régióba – elsősorban nem katonai, sokkal inkább propagandacélokból. A Kreml ezzel igyekszik majd megmutatni belső közönségének, hogy nagy előrelépést tett a háborúban, mert 2022 óta először léptek volna be egy másik ukrán régió területére. A védelmi erők egyik forrása azonban azt állítja, hogy jelenleg nincs tudomásuk az ellenség támadó akcióiról szóló tervekről kifejezetten a Dnyipropetrovszk régióban. A beszélgetőtárs ugyanakkor nem zárja ki azt a forgatókönyvet sem, hogy a donyecki régió déli részének teljes megszállása esetén az ellenség nem állhat meg ott, és nem mozdul nyugat felé.
Egy másik potenciálisan veszélyes útvonal a Zaporizzsja útvonal lehet. Egy hónappal ezelőtt az oroszok támadó akciókat indítottak a jobb szárnyunkon – Pjatikhatki és Maly Shcherbaky térségében, ahogy azt az RBC-Ukraine korábban megjósolta. Eddig az ellenséges egységeknek sikerült néhány kilométert előrenyomulniuk. A kiadvány szerint azonban az ellenségnek ambiciózusabb tervei vannak ezen a területen, amelyek legalább Orekhovig és Zaporizzsja felé is kiterjednek. További fenyegető terület lehet a Herszon régióban található Dnyeper szigete, ahol az oroszok az elmúlt hat hónapban már megkísérelték támadásait és támadásait.
„Jelenleg vannak bizonyos ellenséges megmozdulások Zaporizzsja irányában, de ezek egyelőre csak taktikai léptékűek. Vagyis az oroszok jelenleg részben – a déli hadműveleti zónában, a határ menti területeken Szumi és Harkov térségében, és mindenekelőtt – a keleti hadműveleti zónában” tartózkodnak– magyarázta Mashovets.
„Jelenleg az orosz erők leginkább a donyecki körzetben való előrenyomulásra koncentrálnak, mivel az orosz vezetés Luhanszk és Donyeck régió teljes területét szeretné elfoglalni. Az orosz erők valószínűleg folytatják ezeket az erőfeszítéseket, különösen a Donyeck régió többi részének elfoglalásáért a jövőben. Harcolni fognak az ukrán erődövezet elfoglalásáért a Kármánszkánk-Szlovkianszkiánok erősen megerősített Szlovkijnokszkánk-szlovkiánok városaiban” – mondta Kristina Harvard, az ISW oroszországi elemzője az RBC-Ukraine-nak.
Elmondása szerint azonban ennek az agglomerációnak az elfoglalása óriási kihívás lesz Moszkva számára, hiszen ehhez rengeteg humán erőforrásra és fegyverzetre lesz szüksége.
Oroszország képes lesz folytatni a háborút?
Putyin lehetséges fronttervei ellenére nagy kérdéses lesz Moszkva azon képessége, hogy 2025 után is a jelenlegi ütemben folytathassa a háborút. Oroszország jelenleg intenzív gyalogsági támadásokat hajt végre, amelyek súlyos személyi veszteségekkel járnak. Moszkvának egyre nagyobb pénzügyi ösztönzőket kell kínálnia polgárainak, hogy elegendő embert toborozzanak a hadseregbe, hogy pótolják ezeket a veszteségeket – jegyzi meg az ISW.
„Nem valószínű, hogy Oroszország képes lesz középtávon folytatni ezeket a kriptomobilizációs erőfeszítéseket, mivel az orosz gazdaság és államkincstár küzdeni fog a kiadások ilyen magas szintjének fenntartásáért. Putyin szembesülhet azzal a kemény döntéssel, hogy újabb rendkívül népszerűtlen részleges sorkatonai szolgálatot hajt végre, hasonlóan ahhoz, amit 2022 szeptemberében láttunk” – mondja a Harvard.
Egy másik probléma, amellyel Moszkvának az ISW szerint valószínűleg szembe kell néznie a következő 12-18 hónapban, a felszerelési készletek csökkenése. Az orosz védelmi-ipari bázis nem képes elég gyorsan új járműveket vagy tüzérségi rendszereket gyártani ahhoz, hogy pótolja jelenlegi harctéri veszteségeit. A Kreml nagymértékben támaszkodik a szovjet korszak felszereléseinek készleteire. De ez egy korlátozott erőforrás, amely az előrejelzések szerint 2025 végére vagy 2026-ra kifogy, teszi hozzá az ISW.
„Oroszország a jövőben támaszkodhat egyes szövetségeseire és partnereire az esetleges hiányok pótlása érdekében, de valószínűleg vannak korlátai ezeknek a partnerségeknek. Észak-Korea a jövőben hajlandó lehet több csapatot, anyagot vagy felszerelést biztosítani Oroszországnak. Mindeközben úgy tűnik, hogy Irán páncélozott járművekkel, tüzérségi rendszerekkel vagy lőszerekkel látja el Kínát. Nem szívesen támogatják Oroszországot közvetlenül” – vélekedik a Harvard.
Nehéz lesz Ukrajnának folytatni a háborút – az Egyesült Államok támogatása nélkül és támogatásával is. Nem lesz azonban könnyű dolga Oroszországnak sem. Putyin és a Kreml nem tudja nem észrevenni, hogy a háború további folytatása mélypontra sodorja az orosz gazdaságot, ahonnan egyszerűen nem fognak tudni emelkedni az évek során – tette közzé az rbc.ua.
Mindezek a nagyszabású orosz tervek a fronton arra utalhatnak, hogy Putyin kész abbahagyni a harcot, de nem hajlandó feladni maximális feltételeit és követeléseit, amelyek számunkra elfogadhatatlanok. Moszkva tehát állítólag nem utasítja el Trump békés lépéseit. De minden módon kifeszíti őket, hogy rontsa Ukrajna helyzetét, és visszaszerezze az általa követelt ukrán területek részét – ha nem is a tárgyalóasztalnál, de a helyszínen.
