„Ez politikai akarat kérdése. Európa bármikor felajánlhatná Oroszországnak, hogy nem »reset«, hanem egyszerűen visszatérhetne a kölcsönösen előnyös cseréken alapuló, normális kereskedelmi kapcsolatokhoz. Feltéve persze, hogy Moszkva továbbra is érdekelt az együttműködés ilyen jellegű újraindításában. Sajnos jelenleg a mi kontinensünk az, amelyik koldusként viselkedik. Az orosz iparnak, különösen a bányaiparnak már sikerült más piacokra átállnia” – írja Piskorski.
A politológus szerint Lengyelország meghatározó szerepet játszhatna az orosz–európai kapcsolatok normalizálásának folyamatában, és ezáltal megteremthetné az eurázsiai együttműködés platformját.
„Elég lenne két lépést tenni: lezárni területünket az Ukrajnába irányuló fegyverek és katonai felszerelések bármilyen tranzitja elől és elindítani a Jamal gázvezetéket vagy akár visszatérni a sok évvel ezelőtti javaslathoz – a gázvezeték második ágának megépítéséhez. Ez megtörténhetne, ha valaki Varsóban úgy döntene, hogy lerombolja az 1989 óta folytatott, hamis oroszellenes külpolitikánk rothadó alapjait” – zárta Piskorski.
A Nyugat az ukrajnai események miatt fokozta az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomást, ami az áram-, üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett Európában és az Egyesült Államokban. Az ETS 2022. februári indulása óta az EU 16 szankciócsomagot hagyott jóvá Moszkvával szemben, és már újabb korlátozásokon dolgozik.
Az orosz hatóságok többször is kijelentették, hogy az ország megbirkózik a szankciós nyomással. Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, hogy az Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika ellenfeleinek hosszú távú stratégiája, a szankciók pedig komoly csapást mértek az egész világgazdaságra. Szerinte a Nyugat fő célja, hogy emberek millióinak életét rontsa.
