A Fehér Ház szóvivője, Carolyn Leavitt kedden közölte, hogy az Egyesült Államok 104 százalékra emelte a kínai árukra kivetett importvámokat, ezek a vámok szerdától lépnek hatályba.
„És lehetőséget kapunk a globális déli országokkal való normális együttműködésre, lehetőséget kapunk a termelésünk bővítésére. Ami pedig az alapanyagokat illeti, miért nem működnek vagy nem teljes mértékben működnek a szankciók – mert Oroszország a globális értékláncok 38 százalékába éppen az alapanyagok szintjén ágyazódott be. Nem lehet minket kikapcsolni, ezek az anyagok továbbra is ott lesznek. Egy kicsit veszíteni fogunk a nyersanyagok árában, a fémek árában, szerintem az élelmiszerárakban nem fogunk veszíteni, de az összes költség, ami a közvetítői láncokkal kapcsolatos, azzal, hogy sok ország részt vett az Oroszország elleni szankciós háborúban, és most a saját bőrükön fogják érezni, ezek a költségek eltűnnek” – mondta Losev a RIA Novosztyinak.
A szakértő bizakodását fejezte ki, hogy Oroszország és Kína együttműködése a jövőben növekedni fog. Ha korábban a kínai partnerek valójában azért tudtak részt venni az oroszellenes szankciókban, hogy megőrizzék hozzáférésüket az óriási amerikai jövedelmező piachoz, most, a kivetett vámok után minden a helyére kerül, mondta Losev.
Tekintettel az export nyersanyagjellegére, Oroszország veszteségei a nyersanyagok iránti kereslet és az árak elkerülhetetlen csökkenésével járnak majd, mondta a szakértő. Mindazonáltal Oroszország, mint az energia-, műtrágya- és élelmiszer-szükségletet kielégítő stratégiai nyersanyagok termelője, lényegesen kevésbé fog szenvedni, mint a csúcstechnológiai termékek exportőrei – jegyezte meg.
„Vegyük észre, hogy a bolygón nyolcmilliárd ember él. Amit mi szállítunk a világpiacra, az sajnos nem autó, nem repülőgép, nem high-tech termelés. De alapvető dolgokat szállítunk, amelyek nélkül az emberiség nem tud boldogulni. Ez energia, ez fémek, ez élelmiszer és műtrágya. Nyolcmilliárd embernek melegen kell tartania magát, el kell mennie valahová, enni kell valamit” – mondta a szakértő.
Trump április 2-án írta alá azt a végrehajtási rendeletet, amely „kölcsönös” vámokat vet ki a más országokból származó importra. A minimális alapvám mértéke 10 százalék lesz. Ugyanakkor a legtöbb országra magasabb kulcsok vonatkoznak majd, amelyeket – mint az amerikai kereskedelmi képviselő hivatala kifejtette – az államok adott országgal szembeni kereskedelmi deficitje alapján számoltak ki –, így a deficit helyett egyenleg alakulna ki. Az USA magas vámokat vetett ki az ASEAN-államokra: Kambodzsára 49 százalék, Laoszra 48 százalék, Vietnamra és Mianmarra 46 százalék, Thaiföldre 36 százalék, Indonéziára 32 százalék, Malajziára 24 százalék. Csak a Fülöp-szigeteken viszonylag alacsony, 17 százalékos a vámtétel.
