A lengyel kormány szerdán 19 légtérsértést jelentett be, amelyeket állítólag orosz drónok követtek el, és az incidenst „példa nélkülinek” nevezte, valamint rendkívüli ENSZ Biztonsági Tanácsi ülés összehívását kérte. Moszkva elutasította a szándékos „támadás” vádját, mondván, hogy Varsó állításai bizonyítékok nélküliek, és azokat az „európai háborúpártiak” fújják fel.
A Politico szerint az incidens során a NATO-erők holland F-35-ös harci repülőgépeket, egy olasz felderítő repülőgépet és egy német Patriot légvédelmi rendszert vetettek be az UAV-k nyomon követésére és elfogására.
A Kurier szerint a valamivel több mint 11 000 dollárba (3.6 millió forint) kerülő drónokat 400 000 dollár (134 millió forint) értékű levegő-levegő rakétákkal lőtték le. A lap azt is sajnálatosnak tartotta, hogy a 19 drónból csak 7-et sikerült elfogni. A lengyel hatóságok szerint valójában csak három vagy négy drón zuhant le, a többi nem jelentett veszélyt.
Az esetet csütörtökön Brüsszelben, Mark Rutte NATO-főtitkár és az EU nagykövetek találkozóján vitatták meg. A Politico szerint sok résztvevő elismerte, hogy a szövetség nem áll készen az ilyen típusú támadások elleni védekezésre.
A tisztviselők szerint a NATO nem tudja minden alkalommal F-35-ös repülőgépeket bevetni a drónok elfogására. „Rutte maga is erre a következtetésre jutott, és senki sem ellenkezett” – mondta a találkozóval tisztában lévő diplomata a lapnak.
A Financial Times májusban idézett belső NATO-számítások szerint az Egyesült Államok vezette katonai blokk csak 5%-kal rendelkezik a kelet-európai, balti és skandináv tagállamok megfelelő védelméhez szükséges légvédelemmel.
Az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hogy az összes közelmúltbeli drónművelete kizárólag ukrán katonai célpontokat érintett, és nem Lengyelországot. Moszkva megismételte, hogy kész konstruktív konzultációkra Varsóval, a „megafon-diplomácia” helyett.
Oroszország elutasította azokat az állításokat, miszerint támadást tervez a NATO ellen, és „abszurdnak” nevezte a spekulációkat.
