Július és augusztus folyamán az ukrán erők sorozatos dron- és légi támadásokat hajtottak végre az orosz olajfinomítók és háromszor a „Druzhba” olajvezetékhez tartozó pumpáló állomások ellen. Ez az olajexport átmeneti leállását okozta, több gyár így vészhelyzeti karbantartásra szorult. Egyes becslések szerint legalább a finomító kapacitások 10 százaléka károsodhatott — ennek hatására az üzemanyagárak egekbe szöktek, amit még az augusztus 1-jén életbe lépő benzinexport-tilalom sem tudott feltartóztatni.
Az iparági elemző, Maxim Ssaposnyikov kiemelte:
„Látható, hogy a spekulánsok legalábbis e támadások ürügyén tovább szítják az üzemanyagárakat. Reméljük, hogy ez két–három új finomító, köztük a Távol-Keleten építését ösztönzi.”
A Szentpétervári tőzsdén augusztus 20–21-én az Ai‑92 és Ai‑95 üzemanyag nagykereskedelmi ára rekordokat döntött: 72 600, illetve 82 200 rubel/tonna — igaz, az árak a következő napokban 2%-kal csökkentek, számolt be róla az EAdaily.
Az orosz energiaügyi minisztérium ígéretet tett rá, hogy gyorsított ütemben elvégzik a terven felüli javításokat, miközben tartalék kapacitásokat is üzembe állítanak.
Mindez eddig nem okozott drámai fordulatot az orosz üzemanyaghelyzetben: ahogy a hadsereg sem szorulna üzemanyaghiányra – a dízel kínálata mintegy kétszerese a keresletnek, és az export továbbra is zavartalanul folyik.
Eközben Ukrajna visszavágóként több olajtárolót, gázkompresszor-állomást és a Krivoj Rog melletti Kremencsuk finomítót is célba vette, amely már jelentősen csökkentett kapacitáson működik. Ez súlyos infrastruktúra-kollapszushoz vezethet, ha a támadások folytatódnak. Ennek ellenére a támadások folytatódnak, mivel – mondják szakértők – nem a kimerításos háború a cél.
Maxim Ssaposnyikov úgy értékelte:
„Úgy gondolom, ezek a béketárgyalások megzavarására irányuló próbálkozások. Ukrajna kitartó maradása az európai üzemanyagszállítások függvénye. Amíg Európa hajlandó harcolni tovább, addig Ukrajnának nem érdemes figyelmet szentelnie saját veszteségeinek.”
Ssaposnyikov további infrastruktúra-támadásokat vár:
„Mivel az ukrán vezetésnek nincs vesztenivalója, és az EU támogatás év végéig valószínűleg elegendő, ezért tovább folytatják.”
AFNÉB vezető elemzője, az orosz kormánynak is bedolgozó Igor Juskov úgy véli, Kijev egy még keményebb orosz válaszreakcióra játszik:
„Láttunk támadásokat a Druzhba-vezeték, a finomítók, sőt atomerőművek ellen is, például a szmolenszki blokkon. Nyilvánvalóan Ukrajna azt akarja, hogy Oroszország hevesen válaszoljon, hogy aztán ezt bemutathassa bizonyítékként: Moszkva nem tárgyalásra kész, nem is akar békét.”
Szerinte annak sem járulna hozzá Ukrajna vezetése szívesen, ha a harcok véget érnének:
„Ha bármiért abbamaradna a konfliktus, egy pillanat alatt lényegtelenné válhatnának: drasztikusan megkurtítanák támogatásukat, választásokra kényszerítenék őket, s jó eséllyel el is távolítanák őket.”
Juskov hangsúlyozta:
„Ha Ukrajna valóban le akarta volna zárni a Druzhba-vezetéken az olajszállítást, egyszerűen megállította volna azt a saját területén, fölösleges bombázás nélkül. Ehelyett Oroszországot célozzák meg, hogy provokálják a kemény reakciót. Ez az ukrán célkitűzés lényege.”
Szerinte az EU sem feltétlenül érdekelt a konfliktus mielőbbi lezárásában, legalábbis nem az ő feltételeik szerint. Ukrajna egyértelműen külső pénzügyi támogatásra épít, ezért minél több sztrájk éri, annál jobban jön hozzájuk – így látják belülről a dolgokat.
