Legutóbb a 1994-es washingtoni csúcstalálkozón került közel egymáshoz az újonnan megválasztott Bill Clinton és Borisz Jelzin. A hidegháború véget ért, de a NATO keleti bővítése miatt feszültség árnyékolta be az orosz-amerikai kapcsolatokat.
Ennek ellenére Clinton végrehajtotta a George Bush által megtárgyalt Strategic Arms Reduction Treaty (START-II-szerződés) szerződést. Bill Clinton Jelzint barátjának nevezte. Jelzin így válaszolt: „Ez egy új partnerség kezdete a 21. században.”
Jó okok vannak arra, hogy Alaszkában emlékezzünk az amerikai-orosz csúcstalálkozók diplomáciájának szép óráira. Akkoriban, mint ma, kézzelfogható okok szólnak a fegyverkezés befejezése és a béke – és ezzel a gazdasági prosperitás – esélyének megadása mellett, írja cikkében a focus.de.
1. Az ukrajnai háború nem nyerhető meg – egyik fél számára sem
Hónapok óta nincs érdemi előrelépés. A támadó háború állásháborúvá alakult, amelyben Oroszország csak kisebb előrenyomulásokkal, az ukrán hadsereg pedig kitartó védekezéssel reagál.
1268 napos háború után Oroszország – a 2014-ben annektált Krímmel együtt – az ukrán területnek alig 115 000 négyzetkilométerét ellenőrzi. De: az ukrán terület 80 százaléka szabad. Putyinnak nincs esélye az egész országot annektálni.
2. A háború költségei meghaladják az előnyöket – mindkét fél számára
Ukrajna: Az év elején a Világbank tanulmányt tett közzé Ukrajna újjáépítésének költségeiről. Ehhez több mint fél billió dollárra lenne szükség, ami az ukrán éves gazdasági teljesítményének közel háromszorosa. Tavaly Szerhij Marcenko pénzügyminiszter azt mondta, hogy minden háborús nap több mint 120 millió euróba kerül Ukrajnának.
Oroszország: Az olaj- és kereskedelmi embargók, a nyugati SWIFT fizetési rendszerből való kizárás és az orosz vagyon befagyasztása okozta közvetett költségek mára súlyosan érintik az orosz gazdaságot. Putyin csak akkor tarthatja fenn ezt az erőpróbát, ha továbbra is a civil lakosság szenvedőképességét használja háborús kasszaként.
3. Ukrajna és Oroszország a háborúval de facto elvesztette szuverenitását
Ukrajna: Június végéig az Egyesült Államok a háború kezdete óta összesen közel 115 milliárd euró értékű segélyt nyújtott Ukrajnának (ebből 56 százalék katonai segély). Németország, mint legnagyobb európai támogató, ugyanebben az időszakban közel 21 milliárd eurót adott. Európa összesen 167 milliárd eurót.
Az nemzetközi szankciók miatt Oroszország elsősorban ázsiai vevőkre van utalva. Csak tavaly a Kínával folytatott kereskedelem összértéke 245 milliárd dollárt ért el, ami több mint kétszerese a 2020-as értéknek. Ezzel Putyin olyan függőségbe sodorta magát, amelynek politikai árát egy nem túl távoli jövőben meg kell fizetni.
4. A háborús fáradtság összeköti az ukrán és az orosz népet
Egy július elején végzett Gallup-felmérés szerint az ukránok 69 százaléka támogatja a háború mielőbbi befejezését. Csak 24 százalékuk szeretné, ha a harcok a győzelemig folytatódnának. Egy évvel ezelőtt ez az arány még alig 40 százalék volt.
Oroszországban nincs szükség közvélemény-kutatásokra. Már Putyin toborzási politikája is, amely elkerüli az orosz nagyvárosok fiataljait és az ázsiai tartományok vidéki területeire koncentrál, azt mutatja, hogy a háború félelmet kelt, nem eufóriát.
5. Oroszország egy ország, az USA egy birodalom
A csúcstalálkozó mindkét résztvevője nem országának képviselőjeként, hanem birodalmak uralkodójaként tekinti magát. De csak Trump mögött áll valóban olyan erő, amely különbséget tud tenni. A NATO 32 tagállamával, közel 3,5 millió katonájával és évi 1,5 billió dolláros védelmi kiadásaival a világ domináns katonai hatalma.
Putyin mögött – miután elődei feloszlatták a Varsói Szerződést – a orosz hadsereg áll, amely még Ukrajna megszállását sem tudja megszervezni. Putyin folytathatja a harcot. De az USA ellen nem nyerhet.
6. Zelenszkinek sikerült maga mögé állítania a Nyugatot
A Nyugat legalább minimális konszenzust ért el a tárgyalási célokról. Trump először fegyverszünetet akar elérni, és megelégedne egy fagyott konfliktussal is, vagyis a frontvonal befagyasztásával és Ukrajna területének megosztott szuverenitásával.
Az európaiak célja szintén a harcok befejezése. Az orosz befolyási övezet bármilyen kiterjesztése új bizonytalanságot teremt Nyugat-Európában. Ezért az Ukrajnának nyújtott segítség nem ízlés kérdése, hanem inkább életbiztosítási díj fizetésének tűnik.
7. Előny Putyin számára: szinte garantált hírnévnyereség
Putyin számára az első cél már a csúcstalálkozóval a világ színpadán elérte: hírnév. Egyetlen orosz elnök sem vett részt több csúcstalálkozón különböző amerikai elnökökkel. 2000 óta Putyin minden amerikai elnökkel (Clinton, Bush jr., Obama, Biden és Trump) találkozott.
