Magyar Tibor
2025. augusztus 15. péntek. 12:01
A Figaro francia lapnak egy francia katonatiszt nyilatkozott, aki azt mondta, három évvel ezelőtt Oroszország kevesebb, mint 200 ezer katonával támadta meg Ukrajnát. Most viszont 700 ezer orosz katonával kell felvenni a küzdelmet az ukrán hadseregnek. Arról is beszélt, hogy az oroszok áttörték a frontvonalat és már 20 kilométeres mélységben járhatnak Ukrán területen.
„Egyik oldalról én azt gondolom, hogy az orosz katonai vezetés szeretné azt, hogy ha Putyin elnök a lehető legjobb tárgyalási pozíciókkal tudna leülni az amerikai elnökkel, és ennek az eredményét látjuk most” – mondta az M1 stúdiójában Horváth József. A Szuverenitás Védelmi Kutatóintézet igazgatója hozzátette, másrészről pedig figyelemreméltó az is, hogy az ukrán hírszerzés nem kapja meg nagy valószínűséggel most már olyan pontossággal az amerikaiaktól a műholdas és a harctéri hírszerzési információkat, hiszen egy ilyen áttöréshez jelentős erőkoncentrációra van szükség úgy erőben, mint technikában, üzemanyagban, ellátmányban. Tehát ez úgy tűnik, hogy elkerülte az ukrán hírszerzés figyelmét, kvázi vakon vannak, és ezért tudták megcsinálni az oroszok ezt az áttörést, amire az elmúlt két évben valóban nem volt példa – húzta alá a szakértő.
Megjegyezte, a katonai állományt nézve nagy bajban van Ukrajna. „Sokkal rosszabb a helyzet, hogyha például a minőséget nézzük, hiszen itt az ukránoknál hosszú idő után beszélünk a kényszerbesorozott katonákról, akiknek a harci morálja nyilvánvalóan gyakorlatilag a nullával egyenlő, illetve arról is beszéltünk már, hogy milyen erős a dezertálási hullám az ukrán hadseregben. Míg az oroszoknál ezek a katonák, akik kint vannak a fronton, jól felkészültek, motiváltak, hiszen a döntő részük pénzért szerződik a hadseregbe és nagyon jó fizetést kapnak” – fogalmazott.
Kifejtette, a hátországban van egy pozitív híre a katonai fizetéseknek, illetve azért az oroszoknál a propaganda is nagyon jól működik, tehát az orosz nemzeti érzés, azzal, hogy mondjuk Putyin elnök bejelentette tavaly, hogy itt a német harckocsikkal kell újra harcolnia az oroszoknak, mint a nagyapáiknak, ez az orosz fiatalok számára hívószó. „Tehát ebből a szempontból én azt gondolom, hogy minőségileg is látnunk kell a különbséget most már a két hadsereg között a humán erőforrásban” – fűzte hozzá.
Horváth József elmondta, két dolgot kell látni az oroszok részről. Egyrészt ugye híreket kaptunk arról, hogy akár Észak-Koreából, akár Iránból jelentős mennyiségű lőszert, drónokat, egyéb harci felszereléseket tudtak átcsoportosítani, illetve az orosz hadigazdaság elkezdett felpörögni. Tehát például az oroszoknál ez az elhíresült 150 mm-es lőszer, amiből hiány van az ukránoknál, az orosz hadiipar közel háromszor annyit gyárt, mint amennyit a nyugat-európaiak tudnak gyártani. A hírek szerint míg az ukránok kettőt lőnek, addig az oroszok tízet tudnak lőni, már pedig a fronton ebből a szempontból a tüzérségnek egy ilyen álló háborúnak kulcs szerepe van.
A szakértő szerint egy bizonyos pontig kitarthatnak az ukránok, hogyha olyan felszerelést kapnak, illetve olyan hírszerzési információkat, amit a háború első szakaszában vagy az elmúlt hónapokig megkaptak, akkor láttuk azt, hogy milyen sikereket tudtak ezzel az ukránok elkönyvelni maguknak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a következő hetek kérdése akár az is lehet, hogy az amerikaiak hajlandóak lesznek-e továbbra is akár európai pénzért is fegyvert és lőszert biztosítani.
