Rosszabb a helyzet, mint hét éve
A nemzetközi kapcsolatok egyik legismertebb orosz elemzője, Andrej Kortunov szerint nem szabad csodát várni a találkozótól. Az alaszkai tárgyalások előestéjén megjelent cikke szerint a legutóbbi teljes formátumú orosz–amerikai csúcs, a 2018-as helsinki találkozó után a kétoldalú viszony tovább romlott, és Washington folytatta az Oroszország elleni szankciókat, valamint fokozta az ukrajnai katonai támogatást.
Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: Washington néhány órával Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója előtt újabb szankciókat vetett ki Oroszországra, az elnök két nappal korábban „súlyos következményekkel” fenyegette meg a föderációt arra az esetre, ha nem sikerül egyezségre jutni Alaszkában, ráadásul az USA az örmény-azeri békefolyamat elindításával Ukrajna után a Kaukázusba is benyomult, amivel nemcsak Moszkva, de Irán és Kína érdekeit is sérti.
Visszatérve Kortunovra, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsa Akadémiai Bizottságának igazgatója figyelmeztetett:
„A mostani helyzet még rosszabb, mint hét éve volt.”
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi körülmények között a felek legfeljebb egy keretmegállapodásra juthatnak, amely a hosszú tárgyalások kezdetét jelentheti, de nem a háború végét. Trump fő célja – folytatta – a teljes tűzszünet elérése, míg Moszkva inkább egy átfogó politikai rendezést szeretne, amely tartalmazza az orosz álláspont kulcselemeit, így Ukrajna semlegességét és a fegyveres erők korlátozását.
Washington elfogadható ajánlatot tett
Dmitrij Szuszlov, a Nemzeti Kutatóegyetem Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese, a Valdai Vitaklub szakértője jóval optimistább. Emlékeztetett, hogy a találkozó ötlete a Steve Witkoff amerikai különmegbízott augusztus 6-i moszkvai látogatásán született, ahol – szerinte – Washington „igen elfogadható ajánlatot” tett. Úgy véli, a felek már most rendelkezhetnek egy közös tűzszüneti terv vázlatával, és a csúcs akár történelmi jelentőségű áttörést is hozhat.
„A siker mindkét fél érdeke”
– fogalmazott Szuszlov. Trump számára azért, mert kudarcot vallott a Moszkvára gyakorolt nyomás Kínán és Indián keresztül, Oroszország számára pedig azért, mert ezzel végképp lezárhatja a „nemzetközi elszigeteltség” narratíváját, és megerősítheti pozícióit a „világtöbbség” államai között. Szerinte a találkozó helyszíne, Alaszka, szimbolikusan is kifejezi, hogy Moszkva és Washington közvetlenül, közvetítők nélkül akarja megvitatni a globális kérdéseket.
Tegyük hozzá: a helyszínválasztásnak sokan sokféle jelentőséget tulajdonítanak. Vannak, akik szerint a Kreml gyengeséget mutatott, hiszen Putyin „házhoz megy” Trump hívására, míg mások például azt emelik ki, hogy az orosz és az amerikai világ Alaszkánál ér össze, nem mellesleg ez a szóba jöhető találkozási pontok közül az, amelyik a lehető legtávolabb esik Ukrajnától és az Európai Uniótól.
A gyors béke pusztán illúzió
Alekszandr Koc, a Komszomolszkaja Pravda haditudósítója szerint „nem kell elszédülni a túlzott várakozásoktól”. Felidézte a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokat, amelyek csak lehetőséget adtak Kijevnek az újrafegyverkezésre. Úgy véli, az orosz tárgyalási pozíciót a fronton elért katonai sikerek támasztják alá, ezért most nincs szükség tűzszünetre.
„Zelenszkij nem lesz hajlandó teljesíteni az elnök által megfogalmazott feltételeket. Mi katonai úton is elérjük azokat”
– fogalmazott Koc, hozzátéve: Moszkva tisztában van azzal, hogy a fegyvernyugvást Kijev és európai támogatói miként használnák fel.
Dmitrij Sztesin eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán dróntámadások fokozódása a csúcs előtt nem véletlen. Szerinte
„a cél, hogy kiprovokálják Oroszországot erős csapásokra civil célpontok ellen, és ezzel megteremtsék a kívánt tárgyalási légkört”.
Ő úgy látja, ezzel Kijev nyomást akar gyakorolni Moszkvára, hogy az elfogadjon olyan, az ukránok számára kedvező intézkedéseket, mint amilyen például a légicsapások korlátozása.
Javulhatnak az orosz-amerikai kapcsolatok
Az Ukrajnából Oroszországba menekült Jurij Podoljaka úgy látja, hogy a csúcs áttörést hozhat az amerikai–orosz kapcsolatokban, de nem az ukrán fronton. Többek között azt írta:
„Trump 100 százalék, hogy megkapja a Nobel-békedíjat (amit annyira akar), és közben nem akadályozza Moszkvát saját problémáinak megoldásában Ukrajnában”.
Ez szerinte a legjobb forgatókönyv Moszkva, és a legrosszabb Kijev és London számára.
A „Zapiszki Veterana” Telegram-csatorna kiemelte, hogy Zelenszkij számára a béke Moszkva feltételeivel „egyenlő a politikai halállal”. Az ukrán elnök olyan politikai rendszert épített ki, amely békeidőben összeomlana, ezért nem engedhet a követeléseiből.
Jevgenyij Poddubnij, a Rosszija 1 tudósítója az Axiosra hivatkozva hangsúlyozta: Zelenszkij egyszerre szorul az orosz katonai nyomás és a belső elégedetlenség malomkövei közé.
„Az ukrán nacionalisták minden engedményt árulásnak tekintenek”
– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ez fizikai fenyegetést is jelenthet az elnök számára.
A „MIG Rosszii” és a „Dva Majora” szerint Kijev dróntámadásokkal és propagandajelszavak felmelegítésével próbálja befolyásolni a csúcs hangulatát. A „Zergulio” csatorna ezzel szemben arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a fronton elért sikereivel alakítja a tárgyalási környezetet:
„A Dobropoljénál elért áttörés mélysége már meghaladja a tíz kilométert”.
„Tegyük újra orosszá Alaszkát”
Nem hagyták szó nélkül a csúcstalálkozót a harcoló alakulatok sem. A 15. gárda gépesített lövészdandár, a „Fekete Huszárok” Telegram-csatornája a találkozó előtt mesterséges intelligencia által készített képet tett közzé Donald Trumpról, piros kampánysapkáján ezzel a felirattal: „Сделаем Аляску снова российской!” („Tegyük újra orosszá Alaszkát!”). Ebből legalábbis úgy tűnik, hogy a katonák nem érik be félmegoldásokkal.
